Alkotmány, államforma 
Japán alkotmányos monarchia, ahol a tényleges államfő a császár (japánul 天皇, tennó), akinek a hatalma igen korlátozott. Személyét az alkotmány „a nemzet és a nép egységének jelképe”ként határozza meg. A valódi hatalom a miniszterelnök és az Országgyűlés kezében van, míg a korlátlan uralmat a nép birtokolja.[19] Japán jelenlegi császára Akihito.

 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás [szerkesztés]
Az ország törvényhozói testülete a japán országgyűlés, egy kétkamrás parlament. Ez az alsóházból, az úgynevezett „képviselőház”ból, és a felsőházból, az úgynevezett „tanácsosok házá”ból tevődik össze. A képviselőház 480 tagú és a nép választja a négyévenkénti választásokon, a tanácsosok háza 242 tagú, tagjait hat éves ciklusokra választják. Általános választójoga van minden huszadik életévét betöltött állampolgárnak. A liberális és konzervatív Liberális Demokrata Párt (röviden LDP) 1955 óta van kormányon mindössze egy kisebb megszakítással 1993-ban, amikor a választást egy rövid ideig fennált koalíciós kormány nyerte. A legnagyobb ellenzéki párt a szocialista liberális Japán Demokrata Párt.

Japánban a kormányfő a mindenkori miniszterelnök, akinek japán nyelvű nevének a szó szerinti fordítása „a kabinet miniszterelnöke”. Személyét a császár nevezi ki miután azt az országgyűlés tagjai kiválasztják. Ahhoz hogy megtarthassa címét, a képviselőház többségi támogatását kell élveznie. A miniszterelnök a kabinet vezetője, aki kinevezi az állam minisztereit, akiknek az országgyűlés tagjainak kell lenniük. Japán miniszterelnöke jelenleg Fukuda Jaszuo.

 Békeparagrafus 
A japán alkotmány tartalmaz egy békéről szóló paragrafust:

„Egy igazságosságon és renden alapuló nemzetközi békére komolyan törekedvén a japán nép mindörökre lemond a háborúról, mint a nemzet szuverén jogáról, és az erő használatáról és az azzal való fenyegetésről, mint eszközökről a nemzetközi viták intézésében. Annak érdekében, hogy e célt megvalósítsa, soha nem fog fenntartani földi, tengeri vagy légi erőket, sem más háborús potenciált. Az államnak nincs joga hadviselésre.” 
(A japán alkotmány 9., világhírű békeparagrafusa – Simonyi Gyula fordítása angolból) 
Forrás: BOCS hírlevél, 2005. április 29.

 Politikai pártok 
Japán Demokrata Párt

A Japán Demokrata Pártot 1998. április 27-én alakult meg négy, az akkor kormányon lévő Liberális Demokrata Párt ellenzéki pártjainak szövetségéből – az addigi Japán Demokrata Pártból, a Jó Kormányzás Pártból, az Új testvériség Pártból és a Demokratikus Reform Pártból. Ezen pártok a liberalizmus vagy a szociáldemokrácia elvét vallották.

Elnök: Odzava Icsiro 
Főtitkár: Hatojama Jukio 
Tanács vezetője: Kosiisi Adzuma 
 
Alapítás: 1998. január 8. 
Székház: 1-11-1 Nagata-csó,
Csijoda-ku, Tokió,
100-0014,
Japán 
 
Politikai ideológia: szociáliberalizmus 
Politikai elhelyezkedés: Balközép 
Nemzetközi kapcsolat: Nincsen 
Színek: Piros és fekete 
 
Tanácstagok: 109 fő 
Képviselők: 110 fő 

Liberális Demokrata Párt

A Liberális Demokrata Párt (japánul , átírássalDzsidzsú Minsutó) konzervatív liberális politikai párt Japánban. Az ország második világháború utáni teljes függetlenné válása óta (egy négyéves időszak kivételével) a kormányzó párt Japánban.

A párt nem összekeverendő a már nem létező Liberális Párttal ("自由党", átírással "Dzsijútó"), amely egybeolvadt a Japán Demokrata Párttal.

Elnök Fukuda Jaszuo 
Főtitkár Ibuki Bunmei 
Tanács vezetője Aoki Mikio 
Képviselők vezetője Noda Takesi 
 
Alapítás 1955. november 15. 
Székház 1-11-23 Nagatacsó,
Csijodaku, Tokió,
Japán 
 
Politikai ideológia liberális konzervativizmus 
Politikai elhelyezkedés jobbközép 
Nemzetközi szövetség nincs 
Szín(ek) kék és zöld 
 
Tanácsosok száma 83 
Képviselők száma 307

 Külpolitika 
 
Abe Sindzó (korábbi) japán miniszterelnök és George W. Bush amerikai elnök AusztráliábanJapán szoros gazdasági és politikai kapcsolatokat ápol kulcsfontosságú szövetségesével, az Egyesült Államokkal[20]. Az együttműködés alapja az 1960-ban megkötött amerikai-japán biztonsági szerződés. Az ország 1954 óta része az Egyesült Nemzetek Szervezetének és csaknem két évtizeden keresztül nem állandó tagként az Biztonsági Tanácsban is helyet kapott. Tagja a G4-nek (állandó tagságot igényel a Biztonsági Tanácsban[21]), a G8-nak és az APEC-nek is, így aktívan részt vesz a nemzetközi gazdasági és politikai életben. Japán a világ második legnagyobb fejlesztési segélyt nyújtó állama évi 8,86 milliárd amerikai dollárral (2004-es adat). Békefenntartó, nem harcoló csapatokat állomásoztatott Irakban is, de később kivonta azokat.

Számos területi igénye van: a Kuril-szigetek déli része Oroszországtól, a Liancourt-sziklák Dél-Koreától, a Szenszaku-szigetek és az Okinotorosima körüli különleges gazdasági szektor Kínától (valamint Tajvantól). A Kuril-szigetek miatt Japán valójában még ma is háborúban áll az oroszokkal, mivel békeszerződést a két ország a második világháború óta nem kötött[22].

Japán vitában van Észak-Koreával is az elrabolt japán állampolgárok és az atomfegyverek ügyében.

 Közigazgatási felosztás 
 Bővebben: Japán régiói, Japán prefektúrái és Japán települései
Japán 47 prefektúrára osztható: egy metropoliszra (都, to), Tokió; egy kerületre (道, dó), Hokkaidó; két városi prefektúrára, (府, fu), Kiotó és Oszaka; valamint további 43 más prefektúrára (県, ken). Mindegyiknek választott kormányzója, törvényhozói testülete és közigazgatási hivatali szervezete van. A prefektúrák nyolc régióba tömörülnek, bár a legnagyobb közigazgatási egységnek mégis a prefektúrákat tekintik. A főváros, Tokió, további 23 kerületre oszlik, amelyek ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint a városok.

 Védelmi rendszer 
Japán közeli gazdasági és hadügyi kapcsolatokat ápol kulcsfontosságú szövetségesével, az Amerikai Egyesült Államokkal, melyeknek hatására létrejött az amerikai-japán biztonsági szövetség, Japán külpolitikájának egyik mérföldköve. Az ország 1956-óta az Egyesült Nemzetek Szervezetének, és a Biztonsági Tanács nem állandó tagja. Japán egyike a G8 államainak, melyeknek célja a Biztonsági Tanács állandó tagságának elérése. Mint a G8, az APEC és az ASEAN tagja, Japán aktívan részt vesz a világpolitikai eseményekben.

Japán hadseregét a japán alkotmány 9. paragrafusa szabályozza