Jap�n t�rt�nete a mitol�gia �s az �st�rt�net szerint

Cikksorozatomban a teljess�g ig�nye n�lk�l szeretn�lek megismertetni Benneket Jap�n t�rt�nelm�vel �s vall�saival. Mindannyiunkat �rdekel ez a k�l�n�s orsz�g, a harcm�v�szetek �s az Aikido haz�ja. Ha ismerj�k O-Sensei tan�t�sait, szellemi �s technikai �r�ks�g�t, ha ismerj�k az orsz�g politikai �s kultur�lis t�rt�nelm�t, az Aikidot is jobban meg�rthetj�k.

Jap�n �sid�k �ta a vil�g egyik legk�l�n�sebb �s legbonyolultabb kult�r�ja. Elszigetelts�ge nem csak f�ldrajzi, hanem etnikai �s civiliz�ci�s tekintetben is jelent�s. Annak ellen�re, hogy a kelet-�zsiai civiliz�ci�s �vezet r�sze, k�s�n �s lassan �rte el a kontinens kult�r�ja. A sok �tvett hat�s �s izol�lts�g egy saj�tos, de az ut�nz�sban is egyedi civiliz�ci�t hozott l�tre. A m�sodik vil�gh�bor�t�l eltekintve azt tapasztaltuk, hogy a jap�nok viszonylagos harm�ni�ban �ltek csendes-�ce�ni szomsz�daikkal. A XX. sz�zad esem�nyeit nem sz�m�tva, a szigetorsz�gnak �zsi�ra �s a vil�gra kev�s hat�sa volt.

Jap�nnak olyan politikai rendszere volt, amelyben a m�rt�ktelen amb�ci� �ltal�ban nem �t�tte fel a fej�t. A hatalmi probl�m�k egy l�pcs�fokkal lejjebb jelentkeztek. A cs�sz�r els�s�g�t soha nem k�rd�jelezt�k meg, an�lk�l szor�tott�k h�tt�rbe uralkod�ikat, hogy az eg�sz politikai �s t�rsadalmi rendszert megv�ltoztatt�k volna. Egy jap�n rendszerv�ltoz�s �ltal�ban csal�dok k�z�tti v�lt�st jelentett a hivatali hatalom birtokl�s�ban �s az ad�szed�s jog�ban.

Az �si Jap�n

Jap�n t�rt�net�t a mitol�gia �s a t�rt�nettudom�ny oldala fel�l szeretn�m megk�zel�teni. A jap�n mitol�giai �s t�rt�neti forr�sok sokr�t�ek. Ezek k�z� tartozik a Kodzsiki („R�gi t�rt�netek feljegyz�sei“), amely 712-ben keletkezett. L�nyeg�t tekintve k�t elk�l�n�thet� r�szre tagolhat�. Az egyikben a megszil�rdult Jamato udvar elmondja az uralkod�h�z �s a nemesi csal�dok val�s�gos vagy v�lt eredet�t. A m�sikban hitreg�ket, �nekeket, r�vid t�rt�neteket tal�lhatunk. A m�sik forr�s, a Nihongi 720-ban sz�letett �s kieg�sz�tve az el�z�t, eg�szen 700-ig k�veti az �si jap�n t�rt�nelmet. A forr�sok k�z� sorolhat�k m�g a Fudokik („Tartom�nyok �s szok�sok le�r�sa“) �s a Kogosui nev� papi kr�nik�k („�si mond�sok gy�jtem�nye“) is.

Jap�n keletkez�se a mitol�gia szerint

A t�rt�netek h�rom ciklusban �s k�l�nb�z� helyen j�tsz�dnak le. Az els�, kozmol�gikus ciklus helysz�ne a Takama no Hara („Magass�gos �gi s�ks�g“) �s a Jomi no Kumi („Holtak birodalma“). A k�vetkez� k�t helysz�n a f�ldi Izumo �s Himuka helys�g. A m�toszokban p�rhuzamok figyelhet�k meg m�s n�pek hasonl� t�rt�neteivel (pl. g�r�g m�toszok, ur�li hitreg�k, magyar n�pmes�k stb.)
A mitol�gi�ban nem tal�lhat� egys�ges teremt�, �nmag�t�l j�tt l�tre az �si rend. Az istenek n�dhajt�sb�l b�jtak el�. „Az �sanyag m�r s�r�s�dni kezdett, de az alkot�er� �s a forma m�g nem jelent meg. M�g nem voltak nevek �s nem volt tev�kenys�g, ki ismerhette volna h�t fel az �sanyagban rejl� form�kat? M�gis, �ppen amikor az �g �s a f�ld elv�lt egym�st�l, a H�rom Isten a vil�g �salkot�j�v� v�lt.” Ez az elem p�rhuzamos a g�r�g kozmog�ni�val (Khaosz–Gaia–Er�sz). El�sz�r h�rom kami (isten, szellem) jelent meg: Ame no Minakanusi no kami (�gi istens�g, „A Szent K�z�p Ura“), Takami Muszubi no kami („A Magass�gos Szent Alkot�s istene“) �s Kami Muszubi no kami („Isten Alkotta Isten“). �ket isteni gener�ci�k k�vett�k, sz�munkra viszont csak az utols� p�r a fontos.

Izanagi (Az els� f�rfi vagy „H�vogat� Isten“) �s Izanami (Az els� n� vagy „H�vogat� Istenn�“) v�gezte el az istenek parancs�ra a vizek �s a sz�razf�ld sz�tv�laszt�s�t. „…majd lefel� d�fve a d�rd�t j�l megkevert�k a tenger viz�t, hogy csak �gy zubogott. �s amikor visszavont�k a d�rd�t, a s�s v�z annak hegy�r�l cs�p�gve megszil�rdult, �s szigett� v�lt.” Ezen a szigeten kezdt�k meg a t�bbi istens�g teremt�s�t. Az els� alkalommal hib�t k�vettek el, mert a n� sz�lalt meg el�sz�r, �gy a gyermekeik torzsz�l�ttek lettek. Az isteni utas�t�s hat�s�ra a hib�t kijav�tva – azaz Izanagi kezdem�nyez�s�re – sorra sz�lettek az eg�szs�ges istenek (szigetek). Teh�t a mitol�gia szerint az istenek teremtett�k Jap�nt.
Jap�n neve is erre vezethet� vissza. Els� neve az Asihara no Makacu Kumi („N�das s�ks�g k�z�ps� orsz�ga“) volt hiszen a kamik n�dhajt�sb�l b�jtak el�. A m�sodik n�v is az �si hitreg�khez kapcsol�dik, ez az Omogoro-dzsima („Mag�t�l �ssze�ll�“). A harmadik n�v m�r t�rt�nelmileg igazolhat�, a Jamato-koku („Jamato orsz�ga“) a kialakult egys�ges �llam l�t�re utal. A ma �ltal�nosan elfogadott Nippon („A felkel� nap orsz�ga“) n�v k�nai eredet�.

A t�rt�neti Jap�n

A mai jap�n szigetsor alakja az ut�bbi egymilli� �vben form�l�dott ilyenn�. Az utols� j�gkorszak ut�n szakadt el a sziget az �zsiai kontinenst�l. A kontinenshez val� tartoz�st a szigetcsoport p�rhuzamos elhelyezked�se, a f�ldtani r�tegek, a sziget �llatvil�ga �s nem utols� sorban az azonos kult�ra bizony�tja.
A jap�n n�p eredet�re vonatkoz�an h�rom elk�pzel�s l�tezik: 
1. Eredeti n�p lakja ezeket a szigeteket 
2. A n�p mongol eredet� �s Kore�n kereszt�l �rkezett a szigetekre
3. A n�p d�l fel�l �rte el Jap�nt
Mindh�rom elm�letben van igazs�g. Az els� emberek az �zsiai kontinens fel�l �rkeztek Jap�nba. A ma Hokkaid�n �l�, kaukazoid ainuk, voltak a els� telepesek. A jap�n nyelv t�l�k vette �t a kami sz�t (a kamuib�l) a magasabb rend� szellemek jel�l�s�re, �s az ehhez kapcsol�d� animista (l�lekhit�) elk�pzel�seket is. �ll�t�lag a Fudzsi no jama (T�zhegy) n�v is t�l�k sz�rmazik.

A leger�sebb bev�ndorl�si hull�m az �zsiai kontinens d�lkeleti r�s�r�l tapasztalhat�. Kore�b�l t�bb id�pontban �rkeztek csoportok a Dzs�mont�l a Jamato korig. Egy kisebb csoport az indon�z vagy a polin�z szigetvil�gb�l �rte el Jap�nt. Erre az eredetre utalnak az �si jap�n vall�s egyes elemei.

A jap�n nyelv eredet�t �s rokons�g�t neh�z meghat�rozni, hiszen a n�pess�g is egyre t�bb ir�nyb�l �rkezett a szigetorsz�gba. Rokon�tj�k a magyar nyelvvel, de ez nehezen igazolhat�. Egy k�z�s szavunk van, a s�, �s n�luk is a csal�dnevek megel�zik a tulajdonnevet. Megjegyzem, hogy Jap�nban �ltal�nosan elfogadott n�zet a magyar-jap�n rokons�g. A nyelv�szek ink�bb a koreai �s alt�ji nyelvekkel rokon�tj�k a jap�nt. P�ld�ul erre utal hogy nincs szem�lyragoz�s �s nincs k�l�nbs�g az l �s r bet� k�zt. Lesz�gezhetj�k, hogy kevert n�pess�g �s a t�bb nyelv a jap�n szigetvil�gban fejl�d�tt �s forrott �ssze egys�ges eg�ssz� �s alkotta ezt a saj�tos civiliz�ci�t.

Az els� eszk�zk�sz�t�k 30000 �ve jelentek meg Jap�nban. A Dzs�mon-korszak (i.e. 10000 – 300) a rendk�v�l elterjedt zsin�rd�sz�t�s� ed�nyekr�l kapta a nev�t. Ekkor jelentek meg a vil�g legr�gibb, j�l dat�lhat� agyaged�nyei. Ha hinni lehet a C-14-es kormeghat�roz�snak, akkor t�bb, 9000 �vesn�l r�gebbi agyaged�nyt is tal�ltak Jap�nban. A cser�ped�nyek b�s�ge �lelemk�sz�t�sre �s ritu�lis c�lok haszn�lat�ra utal. A kutat�k szerint a kult�ra elterjeszt�je az ainu n�p volt.

A Jajoi korszak kult�r�ja egy �j bev�ndorl� n�p alkot�sa, id�ben az i.e. 300 �s i.sz. 300 k�z� tehet�. Hasonl� ahhoz, amely Mandzs�ri�ban, Szib�ri�ban �s Kore�ban tal�lhat�. A f�mm�vess�g els� nyomai ebben a korban mutathat�k ki. A vil�g m�s r�szein a bronzot a vas k�vette, de Jap�nban �gy t�nik, hogy a k�t f�m egy id�ben jelentkezett. A f�mm�vess�gben �rdekes mozzanat figyelhet� meg, mert a vas a dolgoz� ember anyaga, m�g a bronz az arisztokr�cia hatalmi szimb�luma. Eur�p�ban pont a ford�tottja figyelhet� meg. Ekkor jelent meg az �zsi�ban �shonos kult�rn�v�ny, a rizs is. Ezek az elemek arra engednek k�vetkeztetni, hogy Jap�n bekapcsol�dott a kontinens gazdas�gi �s kultur�lis �let�be.

Jap�n �si vall�sa, a sinto
T�rt�neti fejl�d�se

Az �si nemzeti vall�s a jap�n ember term�szettel val� �sszefon�d�s�nak, term�szetbe mer�l�s�nek kifejez�d�si form�ja. A jap�n civiliz�ci�t, a t�rsadalmi �rintkez�si form�kat, a szok�sokat, gondolkod�s- �s magatart�sm�dot alapvet�en a szigetorsz�g f�ldrajzi viszonyai hat�rozt�k meg. A f�ldrajzi-�ghajlati adotts�gok k�z�tt a t�rsadalmi magatart�sform�kat a term�szet felt�tlen tisztelet�nek, v�delm�nek, a takar�koss�g �s a hat�konys�g �rt�ke hat�rozta meg.

A jap�n hitvil�g �s r�tusok �siek ugyan, de nem a szigeteken sz�lettek. Az �si hiedelemvil�g alapvet� rokons�got mutat �zsia �s a csendes-�ce�niai szigetvil�g s�m�nisztikus hagyom�nyaival �s kultuszaival. A szertart�sok egy r�sz�t, a vad�szat �s hal�szat r�tus�t, a term�szeti er�k animisztikus im�dat�t, a term�kenys�gi im�kat az �zsiai kontinensr�l hozt�k magukkal. A szellemhit elemei fedezhet�k fel az ainu hiedelmekben �s a polin�z mana (szem�lytelen var�zser�) elk�pzel�sekben is. A jap�n mitol�gia egym�sra hat� rendszerek �sszess�g�b�l �s egybeolvaszt�s�b�l j�tt l�tre. Az el�bb eml�tettek mellett hat�ssal volt r� a buddhizmus, a taoizmus �s a konfucianizmus is. Kezdetben nem is nevezhet� vall�snak, hanem ink�bb animista jelleg� term�szetfelfog�snak �s s�m�nisztikus kultusznak. (Animizmus: l�lekhit, olyan elk�pzel�s, amely szerint a vil�got a k�l�nf�le lelkek, szellemek n�pes�tik be.)
Az �si vall�snak t�bb elnevez�se l�tezik. �ltal�nosan ismert a sinto n�v (istenek �tja), de h�vj�k m�g kami no michinek is, amely szint�n ezt jelenti. Az els� n�v k�nai eredetre vezethet� vissza, m�g a m�sodik ennek a kandzsinak a jap�n olvasata. A magyar nyelv� szakirodalom a k�vetkez�ket mondja: „Jap�n nemzeti vall�sa. A jap�nok leg�sibb vall�sa minden bizonnyal a csal�di v�d�szellemek, v�d�istenek, az �s�k szellemeinek �s a term�szet szellemeinek tisztelet�ben �llott, amelyet �tsz�tt a m�gikus szok�sok �s a f�tisek haszn�lat�nak szok�sa is.” (Vall�st�rt�neti kislexikon – Bp., Kossuth, 1975, 28. o.)

„Kami no michi, az Istenek �tja, k�nai sz�haszn�latban �s jap�n ejt�sben. Bennsz�l�tt animista vall�s, amely fels�bb rend� szellemeket, kamikat l�t a term�szet minden megnyilv�nul�s�ban, s e szellemekt�l v�r kegyes jutalmat, amit purifik�ci�val (megtisztul�s), a szent�lyekben hagyott aj�nd�kokkal, r�tusokban �s �nnep�lyekben val� r�szv�tellel v�l ki�rdemelni. Gy�kerei roppant �siek, hagyom�nyos form�j�t azonban csak azt�n �lt�tte fel, hogy a rizstermeszt�s Jap�nban is meghonosodott. R�tusai kor�bbi s�m�nisztikus gyakorlatokkal keveredtek.” (Kidder: Az �si Jap�n Bp., Helikon, 1987, 151. o.) 

A sintohoz szorosan kapcsol�dik a kami (isten, szellem) kifejez�s. Eredeti jelent�se fels�, legfels�. E meghat�roz�s minden fels�bb l�ny, l�tez� megjel�l�s�re szolg�l. A n�v az ainu kamui sz�b�l sz�rmazik (az, aki eltakar). A kami se nem megszem�lyes�tett term�szeti er�, se nem olyan isten, aki az �gb�l �t�lkezik az emberek dolgai felett. Ezek az istenek egyenl�ek �s f�ggetlenek egym�st�l, b�r funkci�ik szerint hierarchikus viszonyban �llnak egym�ssal. A centraliz�lt �llam megteremt�se a Jamato-hatalomhoz kapcsol�dott. Az �llam nemzeti kultuszsz� tette a kor�bbi r�tusokat. Bevezett�k Amaterasu, a Napistenn� im�dat�t, ezzel is hangs�lyozva a dinasztia isteni eredet�t. A k�r�l�tte mitol�giai rendszerbe foglalt istens�geket az ujik (nemzets�gek) �seivel azonos�tott�k, meghat�rozva azok al�- �s f�l�rendelts�g�t �s helyzet�t. Az udvar szab�lyozta a szertart�si rendet �s rangsorolta a szent�lyeket. A cs�sz�ri csal�d vall�si funkci�ja megn�vekedett, gyakorlatilag nemzeti kamiv� v�lt.

Jap�n egyes�t�se – a Jamato �llam

Jap�n egyes�t�se �s �llamm� szervez�se hossz� folyamat eredm�nye volt. A mitol�gia szerinti Ninigi egyik unok�ja, a kamikt�1 sz�rmaz� Jimmu tenn� az els� eml�tett haland� uralkod� (i. e. 660–584). Folyamatos harcok k�zepette jutott el D�l-Kj�s�b�l Isz�be. Ha a legendabeli alak t�rt�neti szem�lyhez k�thet�, akkor csak egy Jajoi-t�rzsf� lehetett.

A politikai strukt�ra �s a hatalom megszerz�s�nek m�dja akkor alakult ki, amikor a jamat�iak egyes�tett�k a t�rzseket, a t�bbi t�rzs pedig elismerte a hatalomhoz val� jogukat. A magyarok�hoz hasonl� t�rzssz�vets�gi rendszerre lehet k�vetkeztetni az adatokb�l. Ezt t�masztj�k al� a jap�n �s k�nai kr�nik�k is. A beh�dol� t�rzsek bronzt�kr�ket kaptak (erre utal a nagysz�m� r�g�szeti lelet is), 
ez a politikai t�rgy� aj�nd�k az �j hatalom elfogad�s�t jelentette. A Jamato-t�rzs �rtett hozz�, hogy a vet�lked� t�rzsek k�z�tti egyens�lyt fenntartsa. Az uralkod�si jogot a vall�si szertart�sok vezet�s�n kereszt�l szerezte meg. Az Amaterasut�l kapott aj�nd�kok �s a misztikus er� t�masztotta al� politikai hatalmukat.

Jap�n a koreai kir�lys�gok ellent�teit kihaszn�lva katonai exped�ci�kkal biztos�totta jelenl�t�t a f�lszigeten. Gazdas�gi �s kultur�lis szempontb�l is fontos volt ez a kapcsolat. A nyersanyagban szeg�ny szigetorsz�g sz�m�ra l�tfontoss�g� volt a koreai vas�rc, a vasfegyverek, valamint az �r�s �s k�s�bb a buddhizmus �tv�tele. A Nihongi �rt a koreai kir�lys�gok megh�dol�s�r�l, de ezt kritik�val kell fogadnunk, hiszen egyed�l Pakcse �llam volt Jap�n sz�vets�gese, amit egy katonai b�zis v�dett szomsz�dai ellen. Mindenesetre 562-ig a kapcsolat a k�t �llam k�z�tt szoros volt. Jelent�s sz�m� koreai bev�ndorl�val kellett sz�molni, akik fellend�tett�k a jap�n gazdas�got (az eur�pai hospesekhez hasonl�an), de a politikai �let vezet�s�ben is ez els�k k�z�tt voltak. Keitai cs�sz�r (507–531) korai sz�rmaz�s� lehetett. A k�lf�ldi civiliz�ci�s mint�k �tv�tele megind�totta azt a folyamatot, amely az �llam kialakul�s�hoz vezetett.

Az �llam kialakul�s�ban mindenhol fontos t�nyez� volt a t�rsadalom differenci�l�d�sa. A t�rzsf�k neve kimi vagy �kimi volt. A tenn�, azaz cs�sz�r terminus a VII. sz�zadt�l haszn�latos, �s k�nai mint�ra vezethet� vissza. Az uji n�v a jeles nemzets�geket jel�lte. A k�t legnagyobb nemzets�g �s a muraji lehetett. Az els� val�sz�n�leg koreai sz�rmaz�s� �s fontos �llami poz�ci�k birtok�ban volt. A murajik k�z� tartozott a szint�n magas udvari tiszts�geket visel� jap�n Nakatomi-, �tomo- �s Mononobe-nemzets�g. Az Imbe-uji szervezte meg a vall�si szertart�sokat.

A t�rsadalmat foglalkoz�s szerinti kateg�ri�kba sorolt�k. Ezeknek a csoportoknak a neve tomo vagy be volt (tanabe: rizsf�ldek munk�sai, amabe: hal�szok, haszabe: fazekasok, kibe: fav�g�k).

A k�zigazgat�s megszervez�se is az �llam feladata volt. A kuni elnevez�s tartom�nyokat, az agata k�rzeteket, a gun megy�ket jel�lt.

Jap�n eset�ben az �llamm� alakul�s folyamat�nak r�sz�t, s�t befejez�s�t jelentette a S�toku hercegnek (572–622) tulajdon�tott alkotm�ny. Az elnevez�s modernnek t�nhet, de val�sz�n�, hogy egy t�rv�nygy�jtem�nyt jel�lt. Ennek tartalma a vall�si el��r�sokt�l a hivatalnoki rangsorig, a praktikus h�tk�znapi cselekedetekt�l a harm�ni�ig bez�r�lag mindent �t�lelt. Az irat hagyom�nyos jap�n, konfuci�nus �s buddhista elemeket egyes�tett. Az engedelmess�get nem hatalmi elven alapul� indokkal magyar�zta, hanem az orsz�gra kiterjed� el�ny�k fontoss�g�t emelte ki. Az egyik cikkely a tenn� k�zpont� �llam l�trehoz�s�t t�mogatta, m�g a m�sik a vezet�k helyes magatart�s�t hangs�lyozta. Az uralkod�t abszol�t hatalomk�nt �ll�totta be, akit�l minden hatalom ered. A k�zponti hatalom az ad�z�k v�delm�t szolg�lta, mert az alapvet� gazdas�gi �rdek ezt k�v�nta. Meghat�rozta a k�zmunk�k mennyis�g�t. A harm�ni�t alapvet� kateg�riak�nt �rta le, hiszen az emberi kapcsolatokban �s az �llam ir�ny�t�s�ban is fontos t�nyez�. Ezek k�vetkezt�ben Jap�n �tt�rt a nemzets�gi jogrendszerr�l a k�zpontos�tott �llamra.

A Nara- �s a Heian-kor (710-1185)

Jap�nban megfigyelhet�, hogy az egyes�t�s �ta a politikai rendszer v�ltoz�sa a cs�sz�ri udvart b�k�n hagyta. A jap�nok an�lk�l buktatt�k meg uralkod�ikat, hogy az eg�sz politikai �s t�rsadalmi rendszert megv�ltoztatt�k volna �s a szomsz�dos orsz�gokat ebbe belevont�k volna. Egy jap�n rendszerv�ltoz�s �ltal�ban csal�dok k�z�tti v�lt�st jelentett a hivatali hatalom birtokl�s�ban �s az ad�szed�s jog�ban.

Az egyes�t�s ut�n a legnagyobb fordulatot a Nara-kor jelentette (710–794) Jap�n sz�m�ra. A k�nai Tang-dinasztia a legdinamikusabb korszak volt a k�ls� orsz�gok szempontj�b�l. A k�nai kult�ra �rt�kei, �llamszervezete, �r�sa k�vet�sre m�lt� p�ld�t jelentett. Az �lland� f�v�ros l�trej�tte is ennek k�sz�nhet�, �s a k�zponti hadalom meger�s�d�se is szerepet j�tszott a folyamatban. Nara a korabeli k�nai f�v�ros, Csangan kicsiny�tett m�sa volt. Lakoss�ga el�rte a 200.000 f�t, amely a jap�n m�retekhez k�pest monument�lis alkot�s volt.
A buddhizmus meger�s�d�se is ekkor tapasztalhat�. S�mu cs�sz�r a T�daidzsi �s a Daibucu (Nagy Buddha-szobor) �p�t�s�vel �llami rangra emelte az �j vall�st. Ekkor hat szekta m�k�d�tt a f�v�rosban. A VIII. sz�zad v�g�n a cs�sz�ri udvar Heiankj�ba k�lt�z�tt. Ennek egyik oka a narai buddhista szekt�kt�l val� elszakad�s, a m�sik a Ricu-rj� jogrendszer hanyatl�s�nak k�sz�nhet�. Az udvar f�ny�z� �let�vel szemben �llt a paraszts�g egyre nehezebb� v�l� �lete. (Fokoz�d� ad�z�s, katon�skod�s, esetleges rossz id�j�r�s k�vetkezt�ben kev�s term�s.)

Az �j f�v�ros uralkod�ja Kammu tenn� (781–806) c�lja az anarchikus �llapotok megel�z�se �s a tenn� hatalm�nak meger�s�t�se volt. Felsz�molta a korrupci�t, a tartom�nyf�n�k�k ellen�rz�s�vel megakad�lyozta �n�ll�sod�sukat, a nemesek fiaib�l �t�k�pes hadsereget szervezett, leverte a barb�r ez�k (ainuk) l�zad�s�t. Gyeng�tette a buddhista papok befoly�s�t. Jap�n egy id�re f�ggetlenedett a kontinens k�pviselte hat�sokt�l, �s az �n�ll� fejl�d�s �tj�ra l�pett. A k�nai mint�kat a jap�n saj�toss�gokhoz igaz�tott�k. L�trej�tt a jap�n sz�tag�r�s, a katakana �s a hiragana. 
A nyelvt�rt�n�szek szerint a godzs� on (50 sz�tag) t�bl�zata a szanszkrit minta seg�ts�g�vel t�rt�nt. A K�n�ban j�rt szerzetesek k�z�l Ennin ker�lt kapcsolatba egy ott �l� indiai szerzetessel, �s megpr�b�lta elsaj�t�tani a m�gikus szavak �t�r�s�nak leghat�sosabb m�dj�t. Az adatok szerint a legf�bb hat�st a k�nai �s a szanszkrit nyelv tette a jap�nra, mert k�l�nb�z� �t�r�si m�dok alakultak ki. A jap�nok szerint ez az Indi�b�l ered� m�gia (mantra) seg�thet az orsz�g v�delm�ben �s a tenn� eg�szs�d�nek megtart�s�ban. Az �n. iroha-versben felt�nnek a jap�n sz�tagok �s tartalma buddhista hat�st t�kr�z.

„Iroha ni uedo csiriru o, vaga jo tarezo cure naranu, ui no oku jama kjo koete, aszahi jume misi ehi mo szedzu.“

„A sz�nek vir�tanak, majd eleny�sznek, �r�k�lt� nincs e f�ldi vil�gon.
Ma ill�zi�k hegy�n haladsz �t, t�bb� sek�ly �lmokat nem l�tsz b�dultan imm�r.“

A Heian-kori buddhista szekt�k m�g mindig �llami ir�ny�t�s alatt �lltak, de tanaik megfogalmaz�sa egyre egyszer�bb�, �rthet�bb� v�lt a t�megek sz�m�ra is (pl. nembucu: Dics�s�g Amida Buddh�nak). A kultur�lis fejl�d�s el�rt st�diuma lehet�s�get adott a japaniz�l�sra. A t�rt�neti �r�sok mellett fontos szerepet j�tszott az els� ismert antol�gia, a Manj�s� (T�zezer lev�l) �s a Kokins� (R�gi �s modern id�k gy�jtem�nye). Az �n�ll� jap�n irodalom egyik alkot�sa, a XI. sz�zadban keletkezett Gendzsi monogatari (Gendzsi reg�nye). K�nai el�k�p n�lk�l a m�velt jap�nok saj�t irodalmat teremtettek.

A korban egyre domin�nsabb vezet�er�v� v�lt a Fudzsivara-nemzets�g. El�t�rbe ker�l�s�k �s fokozatos emelked�s�k h�zass�gpolitik�juknak k�sz�nhet�. A t�bbi nemzets�gt�l elt�r�en hatalmuk alapj�t nem kiv�teles k�pess�g� f�rfiak, hanem n�k biztos�tott�k. Szoros rokoni kapcsolatba ker�ltek a cs�sz�ri csal�ddal. A politikai hatalmat a r�gens (szess�) �s a f�tan�csad� (kanpaku) c�m megszerz�s�vel er�s�tett�k meg. Az orsz�g az anarchia fel� k�zeledett, mert egyes tartom�nyok fell�zadtak �s �n�ll�s�gra t�rekedtek. 
Ez hasonl� ahhoz a folyamathoz, mint amely Magyarorsz�gon is lej�tsz�dott az utols� �rp�d-h�zi kir�lyok alatt. A birtokadom�nyok k�vetkezt�ben a kiskir�lyok meger�s�dtek, vesz�lyeztett�k a kir�lyi hatalmat. Jap�nban a tenn� hatalm�t isteni eredete miatt nem k�rd�jelezt�k meg, minden f�ld az � tulajdon�ban volt, de az �ltala kinevezett hivatalnokok �s a nagy nemzets�gek egyre er�sebb� v�ltak. �llami birtokok ker�ltek mag�nk�zbe. A l�zad�k Kelet- �s Nyugat-Jap�nban tartottak strat�giailag fontos tartom�nyokat ellen�rz�s�k alatt. Az egyik�k, Taira no Maszakado m�g tenn�v� is nyilv�n�totta mag�t.
Ezt a politikai �rt haszn�lt�k fel a legnagyobb katonai nemzets�gek, k�zt�k az �si sz�rmaz�ssal b�szk�lked� Fudzsivar�k az orsz�g megv�d�s�re, valamint hegem�ni�juk ki�p�t�s�re. Egy ideig t�mogatt�k a tenn� hatalm�t, legal�bbis addig, am�g lesz�moltak a riv�lis csal�dokkal. Emellett �k ellen�rizt�k a k�t legfontosabb templomot, a buddhista K�fukudzsi kolostort �s a sint� Kasuga szent�lyt. 

A Fudzsivara-nemzets�g felemelked�s�t Josifusza alapozta meg er�lyes korm�nyz�s�val (858–876): megv�dte az orsz�got a kal�zokt�l, a rossz term�s� id�szakok �h�ns�g�nek elker�l�s�re rakt�rakat �ll�tott fel az �lelmiszerhelyzet megold�s�ra. A csal�d hatalm�nak cs�cspontj�t Micsinaga id�szaka (996–1017) jelentette. Hatalmas vagyonnal, udvari befoly�ssal rendelkezett, t�bb magas �llami hivatalt is bet�lt�tt (nagykancell�r).
A tenn�k sz�m�ra hatalmuk gyeng�t�se ellenl�p�seket k�nyszer�tett ki. N�h�nyan megpr�b�lt�k a vesz�lyess� v�lt nemzets�get adminisztrat�v vagy katonai l�p�sekkel kiszor�tani a hatalomb�l. Ennek eszk�zek�nt l�trehozt�k az In-korm�nyz�st. A tenn� lemondott a hatalomr�l az ut�da jav�ra, de mint dzs�k� (hivatal�t�l visszavonult uralkod�) fokozatosan cs�kkentette a Fudzsivar�k szerep�t az �llamigazgat�sban. Riv�lis nemzets�geket helyezett hivatali �s katonai funkci�kba. Ez a politika egy polg�rh�bor�s id�szak kezdet�t eredm�nyezte, amely els�sorban a katonai busi- (szamur�j-) r�teg felemelked�s�t seg�tette el�.

A buddhizmus Jap�nban
A Heian-kor (794–1185)
(folytat�s)

A kor m�sik nagy alakja a Singon (igaz sz�) szekt�t alap�t� K�kai (744–835) volt. � is K�n�ban tanult, ahol ezoterikus tanokkal ismerkedett meg. A tan�t�s �tad�sa sz�ban t�rt�nik, az ezoterizmus igazs�ga t�k�letes, f�ggetlen helyt�l �s id�t�l, �s egyes�ti minden ir�nyzat tan�t�s�t. 816-ban kolostort alap�tott K�ja hegyen, amely a mai napig az ir�nyzat k�zpontja.

A Singon l�nyege a hit egy transzcendens �s mindent fel�lel� buddh�ban (Vair�csana – Dainicsi). � tr�nol az univerzum k�zpontj�ban. Minden az � megnyilv�nul�sa, aki k�pes felismerni ezt, az m�r fizikai test�ben is el�rheti a buddhas�got. A felismer�snek h�rom �tja van. Az els� a medit�ci� a Gy�m�ntvil�g- �s az Anyam�h-mandala felett (a mandala misztikus, n�gysz�gekb�l �s k�r�kb�l �ssze�ll�tott kozmikus diagramm, a kozmikus er�k jelk�pes �br�zol�sa). A gy�m�nt a vil�g elpuszt�thatatlan v�gs� igazs�g�t, az anyam�h a m�land�s�got szimboliz�lja. A m�sodik a mantr�k (titkos ig�k), alkalmaz�sa. A harmadik a ritu�lis k�zmozdulatokb�l �ll. A tikos tan�t�sokat csak mester adhatja �t a tan�tv�nynak.

Az Amida-hit terjed�se t�bb f�zisban figyelhet� meg. az Amid�ba vetett hit biztos�tja az �dv�z�l�st Nyugati Paradicsomban. A hangs�ly a megvil�gosod�s egy�ni utj�r�l egy k�ls� er�n kereszt�li �dv�z�l�sre ker�lt. az Amid�hoz sz�l� ima biztos�tja az �jj�sz�let�st a Tiszta F�ld�n. Az amidizmus ereje abban rejlett, hogy az egyszer� emberek is meg�rtett�k a tan�t�st, �s az �dv�z�l�s k�zel�be ker�lhettek. Ezt, az egyszer� Nembucu-formula (‘Dics�s�g Amida Buddh�nak’) �lland� ism�tl�se biztos�totta.

H�nen (1133–1212) alap�totta a Dzs�d�s� (Tiszta F�ld) szekt�t. m�v�ben azt �rta, hogy b�rhol, b�rmikor elmondhat�m Amida neve, nem kell hozz� k�l�nleges tud�s. Ez az �t minden m�s ir�nyzat felett �ll.

Sinran (1173–1262) l�trehozta Dzs�d� Sins� (Igazi Tiszta F�ld) szekt�t. Azt hirdette, hogy ha egy j� ember �jj� sz�lethet a Nyugati Paradicsomban akkor egy b�n�s ember m�g ink�bb. A b�n�s ember az �dv�z�l�s els� sz�m� t�rgya. Az egy�nnek r� kell �brednie b�n�ss�g�re �s arra , hogy az �dv�z�l�s egyed�l Amida kegyelm�t�l f�gg. A legfontosabb a teljes elhagyatotts�g felismer�se. Egyed�l a Nembucu ad ehhez er�t.

A Kamakura-kor (1185–1333)

A XIII. sz�zadban honosodott meg Jap�nban a Nyugaton egyik legismertebb buddhista ir�nyzat, a zen. Az udvar sz�m�ra a szigor� el��r�sok nem voltak vonz�ak. A zen jelleg�n�l fogva sem v�lhatott t�megvall�ss�, mert a medit�ci� olyan aszk�zist jelentett, amely csak egy z�rt r�teg sz�m�ra el�rhet�, jellegzetesen szerzetesi vall�s. Az udvar helyett a s�gun �s a szamur�jok tetsz�s�t nyerte meg az �j ir�nyzat. Egyik szekt�val sem fordultak szembe, �gy igazodtak a jap�n trad�ci�khoz, amelynek szerves r�sz�t k�pezik ma is. A zen a kult�ra fenntart�ja �s terjeszt�je, hat�sa fellelhet� a fest�szetben, k�lt�szetben, ikeban�ban, sz�nh�zban �s term�szetesen a harcm�v�szetekben is. K�t nagy ir�nyzata a Rinzai �s a Szoto.

A Rinzai szekta alap�t�ja Eiszai (1146–1215) volt. � honos�totta meg a teaiv�st Jap�nban. C�lja az volt, hogy az eg�szs�get meg kell �rizni. Templomot alap�tott Kamakur�ban �s Kiot�ban is. Ellent�tben a kor�bbi szekt�k �ltal hirdetett k�ls� er�re alapozott �dv tan�val, a zen k�vet�i azt tartott�k, hogy a megvil�gosod�s itt �s most, a saj�t er�fesz�t�seink �ltal v�lik el�rhet�v�. A zen l�nyegre t�r� �s gyakorlatias. Nemcsak �l� medit�ci�ban (zazen), hanem minden pillanatban, ak�r munka k�zben is el�rhet� a megvil�gosod�s. Az ir�nyzat a medit�ci� mellett k�anokat haszn�l a megvil�gosod�s el�r�s�re. (A k�an r�gi mesterek tetteir�l sz�l� t�rt�net, amely �rtelmi �ton nem foghat� fel, csak intu�ci� seg�ts�g�vel. „Hogyan sz�l egy teny�r, ha csattan?”) Ezek a t�rt�netek fokozatosan juttatj�k el a tan�tv�nyt a megvil�gosod�shoz. A mester ha l�tja a tan�tv�ny fejl�d�s�t, egyre nehezebb k�ant ad neki. A zen azt hangs�lyozza, hogy a m�sokt�l kapott tud�s nem a saj�tod. A zen csak akkor ismerhet� meg, ha magad fedezed fel.

D�gen (1200–1253) a m�sik ir�nyzat, a Szoto megteremt�je. � alap�totta az Eiheidzsi (�r�k B�ke Temploma) kolostort. M�veiben medit�ci� fontoss�g�t helyezte k�z�ppontba „Buddha �tj�nak megismer�se �nmagad megismer�s�t jelenti. �nmagadat megismerni nem m�s, mint megfeledkezni �nmagadr�l. […] ezt a pillanatnyi megvil�gosod�st akkor is meg kell hosszabb�tani �jra �s �jra.” Ezt a folyamatos medit�ci� biztos�tja. D�gen meggy�z�d�se volt, hogy a sz�tr�k tanulm�nyoz�sa, a k�anok haszn�lata nem vezet el a megvil�gosod�shoz. Egyed�l az �l�s a fontos, hiszen a t�rt�neti Buddha is �gy �rte el a megvil�gosod�st.

A kor m�sik �j ir�nyzata a Hokke-s� (L�tusz szekta) volt, amelyet egy Nicsiren nev� szerzetes (1222–1282) alap�tott. C�lja az volt, hogy a buddhizmust japaniz�lja, s ennek �rdek�ben m�g att�l sem riadt vissza, hogy a t�bbi szekt�t, s�t egy id�ben a korm�nyt is kem�ny b�r�latokkal illette. Szerinte a Nembucu hat�stalan, ez�rt ennek hely�be a Nam�j� H�rengekj� (H�dolat a Szent Feh�r L�tusz sz�tr�nak) mantr�t javasolta. Sz�m�zet�se idej�n alak�totta ki az �t alapelvet, amelyek fontosak Jap�n sz�m�ra.

Az els� a Tan, azaz a L�tusz az igazs�g t�k�letes �s v�gs� bemutat�sa. A m�sodik a M�dszer, mert az emberek a mapp� (a buddhizmus hanyatl�s�nak id�szaka) kor�ban egyszer� hitet akarnak gyakorolni. A harmadik az Id�, a mapp� kora az, amikor az embereknek sz�ks�g�k van a megvil�gosod�sra. a negyedik az Orsz�g, mert Nicsiren �gy gondolta, hogy Jap�n az az orsz�g, ahol a buddhizmus meg�julhat �s m�s orsz�gokba is el lehet vinni. Az �t�dik a Tan�t�, azaz Nicsiren.

Szerinte az �t elvet annak is ismernie kell, aki az orsz�got vezeti. A s�gun�tust �rt b�r�latai miatt majdnem kiv�gezt�k, de az utols� pillanatban a s�gun az �t�letet sz�m�zet�sre v�ltoztatta. Megj�solta a mongol t�mad�st, amelyet azonban a kamikaze (‘isteni sz�l’) elh�r�tott.

A sint�, a buddhizmus �s m�s hat�sok befogad�sa els�sorban a jap�n l�leknek k�sz�nhet�. Ezt pedig a jelk�p- �s t�rt�neti folytonoss�g, a Fuji jelenti.

„Ezerszer l�ttam a szent Fujit, s bel�tom: ezer arca van. Hiszen napf�ny, felh�, sz�l mind m�s sz�nre festik �t!” 
Csiguta Ariketo

A kamakura-kor (1185–1333)

A Heian-kor v�g�n m�r �rezhet� volt az a v�ltoz�s, amely a gazdas�gban �s a t�rsadalomban is lej�tsz�dott. Megfigyelhet� a birtokviszonyok m�dosul�sa. Elvben minden f�ld a tenn� (cs�- sz�r) tulajdona, de az �llami f�ldek mellett megjelent a s�en (mag�nbirtok) is. Ezek a birtokosok k�l�nb�z� kiv�lts�gokat szereztek, s�t a t�voli tartom�nyok vezet�i f�ggetlenedtek az udvart�l. A karizmatikus vezet�k m�g�tt �ll� hadsereg politikai t�nyez�v� v�lt. A kokuga (�llami hivatal) igyekezett visszavenni ezeket a f�ldeket, �s ennek �rdek�ben �k is megteremtett�k a maguk fegyveres erej�t. Teh�t m�r a IX. sz�zadt�l megfigyelhet� a busi (szamur�j) r�teg kialakul�sa, amely a Kamakura-korban v�lik a hatalom birtokos�v�.

K�t nagy, riv�lis nemzets�g k�zd�tt egym�ssal a politikai hatalom�rt. A Minamot�k Szeiva tenn�t�l sz�rmaztatt�k csal�djukat, �ket Gendzsik�nt is szokt�k nevezni. A Tair�k Kammu cs�sz�rt�l vezett�k a csal�df�jukat �s egyre jobb poz�ci�kat szereztek meg maguknak az udvarban. �ket Heike n�ven is eml�tik a kr�nik�k. Egyre jobban �lez�d�tt a k�t nemzets�g k�z�tti ellent�t, amely m�r a Heidzsi-h�bor�ban (1159) is �rezhet� volt. A vesztes Minamoto no Jositom�t kiv�gezt�k, egyik fi�t sz�m�zt�k, a m�sik nevel�s�t a jamabusikra (hegyi szerzetesek) b�zt�k. 1179-ben Taira no Kijomori felsz�molta az in-hatalmat, ez�rt az udvar a Minamot�k seg�ts�g�t k�rte. Ez egy polg�rh�bor�hoz vezetett, amely Gempei-h�bor�k�nt (1180-1185) ismert a jap�n t�rt�nelemben. A Minamot�k k�z�l k�t kiv�teles k�pess�g� vezet� emelkedett ki, akik jelent�s szerepet j�tszottak a v�gs� gy�zelemben.

Az els� s�gun-dinaszti�t Minamoto no Joritomo (1147–1199) alap�totta. Sz�m�zet�se ut�n feles�g�l vette a H�dzs�-nemzets�g l�ny�t �s �gy meger�s�d�tt a helyzete. A gy�zelem k�vetkezt�ben megalapozta a k�zel 700 �vig tart� szamur�j uralmat. Kit�n�, de k�ny�rtelen politikus volt (h�t testv�r�t �lette meg, hogy ne legyenek riv�lisai). Minamoto no Josicune (1159–1189) testv�r�vel ellent�tben kit�n� hadvez�r, neki volt k�sz�nhet� az 1184-es icsinotani �s az 1185-�s Dan no Ura-i �tk�zet sikere, amely a nemzets�g v�gs� gy�zelm�t jelentette a Tair�k felett. B�tyj�val az�rt ker�lt ellent�tbe, mert Gosirakava tenn�t�l k�t c�met kapott, �s ezekhez nem k�rt enged�lyt Joritom�t�l. T�l tehets�ges �s n�pszer� volt ahhoz, hogy testv�re �letben hagyja. �lete legend�v� v�lt, kabuki- �s n�-darabok h�se, az igazi szamur�j mintak�pe.

A Tair�k megsemmis�t�se ut�n Minamoto no Joritomo megteremtette az els� busi k�zpont� hatalmat. Gosirakava tenn� j�v�hagy�s�t k�rte az int�zked�seihez. Mindent a kez�ben tartott, nem engedte meg, hogy a beleegyez�se n�lk�l d�ntsenek b�rmiben. Az �j rend �rdek�ben sz�khelye Kamakura lett. Ez k�t szempontb�l fontos: el�sz�r �gy tartotta, hogy a szamur�jok az udvar k�zel�ben elpuhulnak, m�sodszor nem akarta hogy az udvar ellen�rizze a politik�j�t. A tartom�nyokba �j tisztvisel�ket nevezett ki. A sugo (tartom�nyi v�dn�k) l�tta el a katonai parancsnok tiszt�t, m�g a dzsito (int�z�) v�gezte a polg�ri korm�nyz�s funkci�it. A katonai er�, az ad�szed�s, a f�ld ellen�rz�se tette lehet�v� az orsz�g feletti korm�nyz�st. 1192-ben a tenn�t�l megkapta a Szei Tais�gun (barb�rh�d�t� nagy gener�lis) c�met. A rendszer m�sik elnevez�se a bakufu (a hadj�raton l�v� hadvez�r t�bora). Politikai szinten csak a hatalmi elit v�ltozott, nem az eg�sz rendszer.

Jap�n t�rt�net�ben el�sz�r alakult ki k�tp�lus� hatalom. Kiot� a tenn� k�zpontja, ahol az udvari arisztokr�cia (kuge) �lt, m�g Kamakura a s�gun sz�khelye, ahol az �t t�mogat� szamur�jok (buke) �ltek. Az igazgat�s szerkezete egyszer�, mert a s�gun a hagyom�nyokon nem v�ltoztatott, csak h�rom �j hivatalt hozott l�tre. A Szamur�j-dokoro a szamur�jokat ellen�rizte, a Mandokoro a politikai �gyekkel �s a kincst�rral foglalkozott, m�g a Moncs�dzso a vit�s k�rd�seket, b�r�s�gi �gyeket vizsg�lta ki. Elmondhat�, hogy Joritomo soha nem k�rd�jelezte meg a tenn� els�s�g�t, annak ellen�re sem, hogy hatalma form�lis volt. Teh�t a tenn� kez�ben van a vall�s ir�ny�t�sa �s a divat meghat�roz�sa, az igazi vezet� a s�gun, aki politikai hatalommal b�r, � az orsz�g teljhatalm� ura. A busik az udvart�l elk�l�n�l� kult�r�t teremtettek meg, amelyben a harcm�v�szet, a zen-buddhizmus �s a m�v�szetek jelent�s szerepet kaptak.

Joritomo hal�la ut�n a hatalom a rokon H�dzs� nemzets�g kez�be cs�szott �t. R�gensk�nt megszerezt�k a hatalmat, lesz�moltak a Minamot�kkal, teh�t egy �j elit ker�lt a politika �l�re a rendszer megv�ltoz�sa n�lk�l. Megg�tolt�k, hogy a tenn� vissza�ll�tsa hatalm�t, l�zad�s�t levert�k. H�dzs� Jaszutoki �ll�totta �ssze 1232-ben a Goszeibai sikimoku nev� t�rv�nygy�jtem�nyt, amely a busi jog �n�ll�sod�s�t jelentette. A t�rv�nyek szab�lyozt�k a szent�lyek �s kolostorok m�k�d�s�t, meghat�rozt�k a tisztvisel�k feladatait �s hat�sk�r�t. 

Id�k�zben v�ltoz�sok j�tsz�dtak le a kontinensen. Dzsingisz k�n megalap�totta a mongol birodalmat, megh�d�totta K�z�p-�zsia iszl�m �llamait, a Tangut birodalmat �s K�na egy r�sz�t. 1259-ben Kubilaj lett minden mongolok nagyk�nja �s K�na cs�sz�ra, megalap�tva ezzel a J�an-dinaszti�t (1264–1368). Korea megh�d�t�sa m�r jelezte a mongol ig�nyeket a szigetorsz�ggal szemben. Jap�nt�l ad�aj�nd�kot k�veteltek, amelyet az viszszautas�tott. 1274-ben indult meg az els� t�mad�s 900 haj�val �s kb. 23.000 katon�val. A jap�nokat meglepet�sk�nt �rte a Busid�t figyelmen k�v�l hagy� mongol taktika. A Felkel� Nap Orsz�g�t a kamikaze (isteni sz�l) – val�sz�n�leg egy t�jfun – mentette meg, mert sz�tsz�rta a mongol-koreai haj�hadat. A t�mad�s ut�n a H�dzs�k meger�s�tett�k a v�delmet, �s tudatosan k�sz�ltek a k�vetkez� hadj�rat visszaver�s�re. 1281-ben az el�z�n�l j�val nagyobb haddal t�madtak a mongolok, de az isteni sz�l �s a szervezett v�delem most is megoldotta a probl�m�t. Jap�nnak siker�lt elker�lnie az idegen megsz�ll�st.

A mongol t�mad�s k�vetkezm�nyei seg�tett�k el� a Kamakura-bakufu buk�s�t. Nem volt hadisarc, �gy a szamur�jok szolg�latait nem tudt�k megfizetni. A H�dzs�k el�deikhez hasonl�an a rokonokra t�maszkodtak, a busik k�z�l sokan elad�sodtak, elszeg�nyedtek. Ezeket az ellent�teket felhaszn�lta a tenn�, hogy hatalm�t meger�s�tse. Egy m�sik, felemelked� riv�lis csal�dot, az Asikag�kat nyerte meg sz�vets�gesk�nt, �s szor�totta h�tt�rbe a tenn�i �r�kl�si rendbe is beavatkoz� H�dzs�kat.

A Muromachi-kor (1333–1573)

Godaigo tenno a Kenmu-restaur�ci�val a r�gi rendszert akarta vissza�ll�tani, amely �jra a cs�sz�ri h�z els�s�g�t hivatott el�seg�teni. Ebben a politik�ban seg�ts�g�re volt fia, aki a Tendai szekta f�papja volt, �s az Ashikag�kkal szemben�ll� vid�ki nagyurak. Az Ashikag�k er�s embere azonban legy�zte �ket, �gy maradt az eredeti �llapot: azaz a k�tp�lus� hatalom, amely kieg�sz�lt a cs�sz�ri hatalom kett�v�l�s�val is. �gy sz�letett a kiot�i �szaki �s josin�i d�li udvar. Ez az �llapot 1392-ben �rt v�get a k�t udvar egyes�t�s�vel, amelyben az Ashikag�k b�k�t teremtettek, de nem korl�tlan hatalmat.

Ebben a t�rt�nelmi helyzetben a bushi hatalom megjutalmaz�sa fontoss� v�lt, ezzel az udvari nemess�g politikai szerepe ism�t h�tt�rbe szorult. A v�dn�k daimyok �llami f�ldeket szerezhettek meg, ezzel meger�s�tve hatalmukat �s a szamur�jok f�gg�s�gi rendszer�t. Az anarchikus korszak �lland� v�ltoz�sokat eredm�nyezett a hatalom k�l�nb�z� r�tegeiben, �gy egy hossz� ideig tart� polg�rh�bor�s id�szak k�vetkezett a jap�n t�rt�nelemben. Ez a hadakoz� nagyurak kora, amely Jap�n egyes�t�s�ig tart. Ekkor er�s�d�tt meg Takeda Shingen, Uesugi Kenshin, Oda Nobunaga.

Tartom�nyi t�rv�nyek sz�lettek, cs�kkentett�k az �llami k�lts�gvet�st azzal, hogy a j�vedelem egy r�sz�t a vid�kfejleszt�sre ford�tott�k. A k�zponti hatalom fokozatos gyeng�l�s�vel a decentraliz�lt tartom�- nyok meger�s�dtek. A szamur�joknak nem lehetett kapcsolatuk m�s csal�dokkal, �vente h�romszor k�telesek voltak tisztelet�ket tenni a nagy�rn�l. A s�gun k�telez� �letm�dja, ad�emel�sei, a falusi parasztok felkel�sei anarchikus �llapotok �lland�sul�s�t eredm�nyezt�k. A legfontosabb kereskedelmi partner K�na volt, de kapcsolatok folyamatoss�g�t a jap�n kal�zok tev�kenys�ge korl�tozta. A s�gun k�nytelen volt az �llami haj�knak enged�lyt biztos�tani a kereskedelemre. Nemcsak a politikai vezet�, hanem a templomok, nagyurak is profit�ltak ebb�l a tev�kenys�gb�l.

A XVI. sz�zadban az eur�pai �llamok �rdekl�dni kezdtek az Eur�p�n k�v�li civiliz�ci�k ir�nt. Az arany�hs�g �s a keleti �r�k ir�nti ig�ny egy folyamatot ind�tott el, amelyben Portug�lia �s Spanyolorsz�g vezet� szerepet. Marco Polo �gy �rt a szigetr�l: 
„�s mondhatom nektek, m�rhetetlen sok arany birtok�ban vannak, […] A palota tetej�t minden�tt arany bor�tja […] gazdags�ga szinte hihetetlen. Gy�ngy is garmad�val tal�lhat� n�luk, a szemek r�zsasz�n�ek �s sz�pek…” 
Ennek k�sz�nhet�en vonz�v� v�lt az ismeretlen, de gazdagnak hitt orsz�g felder�t�se.

1542-ben egy viharba ker�lt �s haj�t�r�st szenvedett portug�l haj� sodr�dott a jap�n partok k�zel�be. Ez a kapcsolat sok tekintetben d�nt� v�ltoz�st hozott a szigetorsz�g �let�ben. A musk�ta megismer�se forradalmas�totta a kor had�szat�t, mert a t�zfegyverrel ell�tott gyalogosok szerepe megn�vekedett. Id�k�zben a K�n�val folytatott kereskedelem sz�netelt a k�nai udvari politik�nak k�sz�nhet�en. A portug�lok �s a k�s�bb �rkez� spanyolok k�zvet�t� szerepet j�tszottak a sz�netel� kereskedelmi forgalomban. A hitt�r�t�st Xav�ri Szent Ferenc kezdte el, de minden igyekezete ellen�re tervei nem j�rtak t�l sok sikerrel. „A k�naiakat kell megt�r�teni, mert a jap�nok nagyon tisztelik a k�naiakat. K�s�bb a jap�nokn�l is nagyobb sikerrel j�rhatunk.” Egyes daimyok kihaszn�lt�k a keresked�k �s hitt�r�t�k tev�kenys�g�t saj�t poz�ci�ik meger�s�t�s�re.

Az eur�paiak megjelen�se a k�zponti hatalom meger�s�t�s�t �s az orsz�g egyes�t�s�nek sz�ks�gess�g�t vonta maga ut�n. Ezt a t�nyt a k�z�pbirtokos �s kisbirtokos szamur�jok ismert�k fel. C�ljuk a gyarmati sors elker�l�se, a nagybirtokosok er�s�d�s�nek akad�lyoz�sa, saj�t birtokaik megment�se �s a belh�bor�k megsz�ntet�se volt. A hitt�r�t�k annyiban jelentettek vesz�lyt, hogy igyekeztek �k is �llami birtokokat az ir�ny�t�suk al� vonni. A jezsuit�k sikeresen alkalmazt�k az egym�ssal ellent�tben �ll� nagyurakkal szemben az „oszd meg �s uralkodj” elvet.

A k�zponti hatalom meger�s�t�s�nek kezdete �s Jap�n egyes�t�s�nek folyamata Oda Nobunaga (1534–1582) nev�hez f�z�d�tt. Felismerve a t�zfegyver had�szati jelent�s�g�t, sorban legy�zte ellenfeleit, s�t a tenno t�mogat�s�t is siker�lt elnyernie. Az isteni hatalom birtok�ban l�v� cs�sz�r parancsot adott neki az orsz�g rendbehozatal�ra. Riv�lisai k�z� tartoztak az Otomo, Takeda csal�dok, valamint a meger�s�d�tt harcos szerzetesek, a yamabusik voltak. Kit�n� �rz�kkel l�tta meg a gazdas�g szerep�t is a korm�nyz�sban. Megsz�ntette a helyi kereskedelmi monop�liumokat, v�mokat a birtokai k�z�tt. Fel�p�tette Azuchi v�r�t, ezzel p�ld�t �ll�tott ut�dai el�. Buk�s�t egy tehets�ges, de f�lt�keny hadvez�re okozta, aki szeppukura k�nyszer�tette.

Jap�n egyes�t�se

Oda Nobunaga orsz�gegyes�t�s�t az alacsony sorb�l sz�rmaz�, majd magasra emelked� csatl�sa, Toyotomi Hideyoshi, a Taik� folytatta, a folyamatot pedig Tokugawa Ieyasu, a k�s�bbi s�gun fejezte be a h�res szekigaharai csat�t (1600) k�vet�en.

A Jap�nt �rt eur�pai kih�v�sra a szigetorsz�g v�lasza az egyes�t�s volt. Ezt a folyamatot Oda Nobunaga kezdte el �s ut�dai folytatt�k. Toyotomi Hideyoshi (1536–1598) legy�zte az �rul� Akechi Mitsuhide hadsereg�t. A gy�zelem meger�s�tette poz�ci�it, 30 tartom�nyt tartott ellen�rz�s alatt �s a strat�giailag fontos Oszaka v�r�ba helyezte a k�zpontj�t. Ellen�rz�se alatt tartotta az orsz�got, fontos poz�ci�kat szerzett a cs�sz�rt�l. 1585-ben kanpaku, azaz f�tan�csad� lett, majd 1586-ban legf�bb szem�lyn�k, 1588-ban a tenn�t�l megkapta a toyotomi m�lt�s�got.

Hideyoshi k�t rendelete t�bb szempontb�l jelent�s. A Taik� no kenchi, a f�ldfel�lvizsg�lat az els�. Ebben a rendeletben jegyz�kbe vett�k a f�ld nagys�g�t, min�s�g�t, a term�s v�rhat� mennyis�g�t �s a paraszt nev�t. A parasztok nem hagyhatt�k el a f�ldjeiket, a termel�si egys�geket faluk�z�ss�gekben hat�rozt�k meg. Az eg�sz k�z�ss�g felelt a munk��rt. A fel�lvizsg�lat a helyi f�ldrajzi adotts�gokat vette figyelembe. A jegyz�ket h�rom p�ld�nyban k�sz�tett�k el.

A Taik� no katana gari, a kardvad�szat volt a m�sik rendelet. Megtiltotta a k�zn�p fegyvervisel�s�t. �sszegy�jt�tte a fegyvereket �s egy hatalmas felaj�nl�si Buddha-szobrot k�sz�ttetett bel�l�k. A rendelet c�lja az volt, hogy a k�l�nb�z� r�tegeket elv�lassza egym�st�l. Ezzel a bushi r�teg z�rt katonai kasztt� alakult. A szamur�j r�tegbe val� beker�l�s lehet�s�ge a parasztok sz�m�ra el�rhetetlenn� v�lt.

Hideyoshi felismerte a kereskedelem fontoss�g�t �s megnyitotta az eddig z�rt piacokat, arany- �s ez�stp�nzt veretett. Megszervezte a daimj�k ellen�rz�s�t is az ellen�ll�k v�rait lerombolta. Felsz�molta a vele szemben �ll� vall�si csoportokat (pl. yamabushik ill. az Amida-hit). Fell�pett a kereszt�nys�ggel szemben is.

Ennek okai a k�vetkez�k voltak: 
– A jezsuit�k egyre t�bb s�enbirtokot szereztek. 
– A kereszt�nyek jap�nokat adtak el rabszolg�nak. 
– Sint� �s buddhista szent�lyeket romboltak le.

A buddhista szekt�k ellen�rz�se ut�n a kereszt�nys�g k�vetkezett. A jezsuit�k vesz�lyt jelentettek, mert daimj�k is t�rtek �t katolikus vall�sra.

Hideyoshi k�t hadj�ratot vezetett Korea ellen. Az els�t 1592-ben szervezte, k�zel 200.000 embert mozg�s�tott. A m�sodik 1598-ban k�vetkezett be. A koreaiak j�l v�dekeztek �s a hatalmas k�nai birodalom hadsereget k�ld�tt a vazallus Korea megseg�t�s�re. Az inv�zi� kudarcot vallott, Hideyoshi v�ratlan hal�la pedig �jabb polg�rh�bor�t okozott.

Az anarchi�ban fordul�pontot jelentett a szekigaharai csata, amelyet Tokugawa Ieyasu nyert meg. 1603-ban megb�z�st kapott a tenn�t�l az orsz�g �llapot�nak rendez�s�re. A Kamakura-kort�l oly j�l m�k�d� k�tk�zpont� hatalom igaz�b�l most m�k�d�tt t�k�letesen. A s�gun k�zpontja Edo, a keleti f�v�ros lett. Ieyasu olyan korm�nyz�si rendszert dolgozott ki, amely 260 �vre biztos�totta a Tokugawa csal�d uralm�t Jap�nban. A l�zad� daimj�kat megb�ntette, birtokaikat elkobozta vagy kisebbet adott helyett�k. �gyesen osztotta el �ket az orsz�gban, a r�gi sz�vets�geseket nagy t�vols�g v�lasztotta el egym�st�l. A gyan�sak k�z� h�vei ker�ltek, �gy mindenkit ellen�rz�se alatt tartott. 1615-ben lesz�molt a riv�lis Hideyoshi nemzets�ggel, elfoglalta Oszaka er�dj�t. Ebben a rendszerben a t�rsadalmi mobilit�s lehetetlen volt, hivatal �s �ll�s sem �r�kl�d�tt – minden a s�gun akarat�t�l f�gg�tt. 

Szab�lyozta a szamur�jok �let�t �s cselekedeteit. Elrendelte a nagy v�rak lebont�s�t, az �jak �p�t�s�t enged�lyhez k�t�tte. K�telesek voltak k�t�vente Ed�ba menni, a csal�dtagjaik pedig t�szk�nt a f�v�rosban �ltek.

Egy m�sik t�rv�ny szigor�an k�r�lhat�rolta az udvar tev�kenys�g�t. A tenn� csak a vall�ssal �s a hagyom�nyok �pol�s�val foglalkozott, az udvar hat�rozta meg az irodalmi st�lust �s a divatot.

A templomok, szent�lyek rendj�t is szigor� szab�lyok �rt�k k�r�l. Rangsorolt�k a szent�lyeket �s a szerzetesi hierarchi�t.

A k�lf�ldi kapcsolatok rendj�t is �jra kellett gondolni. Kihaszn�lta az eur�pai hatalmak k�z�tti rivaliz�l�st a kereskedelemben. �llami pecs�ttel ell�tott haj�k indultak K�n�ba, hogy a portug�lok monop�lium�t megt�rj�k. Az elz�rk�z�s folyamata �sszef�gg a kereszt�nyellenes mozgalommal. A bakufu a katolicizmus betilt�s�val kezdte, azt�n a k�lkereskedelmet, f�leg Jap�n tengerent�li kereskedelm�t korl�tozta �s v�g�l gyakorlatilag elz�rta az orsz�got nyugat fel�. 1613-ban betiltott�k a kereszt�nys�get Jap�nban, az 1637-es Simabara-felkel�s ut�n minden k�lf�ldit kitiltottak az orsz�gb�l. Az egyetlen kapocs a k�lvil�ggal a dejimai holland telep volt. Ennek tev�kenys�g�t is korl�tok k�z� szor�tott�k.

Az Ed�-bakufu adminisztrat�v rendszere

A Tokugawa Ieyasu �ltal alap�tott sh�gun�tus k�t �s f�l �vsz�zadra meghat�rozta Jap�n k�zigazgat�s�t �s t�rsadalmi fel�p�t�s�t. Ennek a szokatlanul hossz� ideig tart� b�k�s kornak – ak�rcsak Augustus R�m�j�nak a Pax Augusta idej�ben – az alapj�t a j�l szervezett adminisztr�ci� szavatolta.

Tokugawa Ieyasu 1603-ban megkapta a tenn�t�l a sh�gun c�met. F� c�lja volt a katonai hatalom teljes birtokba v�tele, form�lis beh�dol�s az udvarnak �s egy olyan korm�nyzat ki�p�t�se, amely t�k�letes �s tart�s. Miut�n 1615-ben lesz�molt a Hideyoshi-nemzets�ggel, igazi ellenfele nem maradt sem a politikai, sem a katonai hadsz�nt�ren.

Ieyasu a daimy�kat k�t kateg�ri�ba sorolta. A fudai-daimy�k jelentett�k a Tokugawa-nemzets�g tagjait, akik 50 000–500 000 koku j�vedelemmel rendelkeztek. Ebb�l k�vetkezik, hogy Jap�n rizstermel�s�nek 2/3-a a kez�kben volt. A m�sik kateg�ria a tozama-daimy�, azaz a k�v�l�ll� urak, akik nem tartoztak a Tokugawa-csal�dhoz. Csak n�h�nyan �rtek el k�z�l�k magas j�vedelmet.

A rendszer a r�tegek (kasztok) elk�l�n�t�s�n alapul, amelyet m�r Hideyoshi is alkalmazott – shi: harcos, n�: paraszt, k�: k�zm�ves, sh�: keresked�. A t�rsadalmi mobilit�s egy ilyen z�rt rendszerben lehetetlen. Mindenki tudta a hely�t �s k�teless�g�t a t�radalomban, hivatalok csak kev�s esetben �r�kl�dtek. Ieyasu megteremtette a k�zpontos�tott feud�lis �llamot, de ezt Eur�p�t�l elt�r�en nem az uralkod�, hanem a hadvez�r ir�ny�totta. A tenn�t a h�tt�rbe szor�totta ugyan, de els�s�g�t soha nem k�rd�jelezte meg.

A sh�guni c�m a Tokugawa-nemzets�gen bel�l �r�kl�d�tt, ezzel lehet�v� tette a rendszer 268 �vig tart� m�k�d�s�t. A bakufu-tisztvisel�ket a csal�di st�tuszuk alapj�n v�logatt�k ki a nemzets�ghez h� emberek k�z�l. A legf�bb tiszts�g a tair� (nagy �reg) volt,de ezt csak ritk�n t�lt�tt�k be.

A legnagyobb hatalm� tiszts�gvisel�k a roj�k (�regek) voltak, �k alkott�k az �n. �regek tan�cs�t, sz�muk 2 �s 4 k�z�tt mozgott. Feladataik k�z� tartozott az udvarral �s a f�bb szent�lyekkel val� kapcsolattart�s, a daimy�k ellen�rz�se, a hivatalok k�z�tti koordin�ci� �r�sos form�ban, a p�nzver�s ellen�rz�se. Az �regek tan�csa d�nt�tt a teend�kr�l, a v�grehajt�s�rt a havonta v�ltott „�gyeletes“ �reg felelt.

A roj� al� tartozott a wakadoshiyori (ifjabb �reg), aki a hatamot�kat ellen�rizte, fel�gyelte a k�zmunk�kat �s k�z�p�leteket. Az �-metsuke (f�ellen�r) a daimy�k �gyeit tartotta szemmel.

A k�vetkez� kateg�ri�t a k�l�nb�z� bugy�k (k�vet, biztos) alkott�k. A jisha-bugy� volt a templom �s szent�lybiztos, � ellen�rizte az egyh�zak tev�kenys�g�t �s birtok�gyeit, szerzeteseit. Az Edo-machi bugy� hivatal k�t tagja a v�rosi korm�nyz�sban l�tott el rend�ri �s b�r�i feledatot. A kanjo-bugy� (gazdas�gi �s p�nz�gyi biztos) ellen�rizte a Tokugawa adminisztr�ci�t, fel�gyelte a bakufu p�nz�gyeit �s foglalkozott a sh�gun k�zvetlen hatalma al� tartoz� nyolc Kant� tartom�ny �gyeivel.

A gundai a helyi korm�nyszerveket k�pviselte. Ezek k�z� tartozott a ki�t�i shoshidai (helytart�), aki az udvart �s a nemeseket ellen�rizte, a j�dai (v�rnagy), aki a f�bb v�rakat ir�ny�totta �s a machi-bugy� (v�rosi biztos), aki a gazdas�gi �s vall�si szempontb�l fontos v�rosok fel�gyelet�t l�tta el.

A bakufu m�k�d�se fokozatosan felvette azt a form�t, amely tipikusan jap�n, ahol ahelyett, hogy a legmagasabb m�lt�s�g lenne az akt�v vezet�, als�bb szinten dolgozt�k ki a konszenzust, amit a feljebbval� j�v�hagyott. B�rmilyen er�s int�zm�ny is volt a Tokugawa-bakufu, ki volt t�ve a v�ltoz�soknak. A vezet� tisztvisel�knek a legk�l�nb�z�bb adminisztrat�v �s t�rsadalmi probl�m�kra kellett v�laszt tal�lniuk.

Az egyik legnagyobb probl�m�t a r�ninok (gazd�tlan szamur�j) okozt�k. Ezek f�ld�nfut�v� v�ltak, amikor a daimy�juk vagyon�t elkobozt�k. Sz�muk megk�zel�tette a f�lmilli� f�t, sokan falvakban �ltek �s gazd�lkodtak, m�sok a v�rosban tal�ltak meg�lhet�st. A r�teg sz�mar�nya folyamatosan cs�kkent a polg�rh�bor�s helyzet elm�lt�val.

T�k�letes�tett�k a falu rendj�t is. A falu tiszts�gvisel�inek c�me �r�kl�d�tt, �ket vont�k felel�ss�gre �s rajtuk kereszt�l ellen�rizt�k a falut a bushik. �rdekes rendszer a gonin-gumi (�t�k csoportja). �t csal�donk�nt csoportokba szervezt�k a parasztokat, �ket vont�k felel�ss�gre, ha valaki k�z�l�k nem teljes�tette a szolg�ltat�s�t vagy hib�t k�vetett el. Teljes volt a kollekt�v felel�ss�g �s b�ntet�s.

A paraszt nem k�lt�zhetett el, nem adhatta el a f�ldj�t. A k�vetkez� szolg�ltat�sokat kellett teljes�tenie: sz�ll�t�s, k�zm�ipari ad�, a h�z ker�li munk�k elv�gz�se, a beszolg�ltat�s befejez�s�ig nem ehettek az �j rizsb�l. Csak annyi rizst hagytak meg neki, hogy �letben maradjon �s dolgozzon. Az egyik tisztvisel� szerint „a paraszt olyan, mint a szez�mmag. Min�l jobban sajtoljuk, ann�l t�bb olajat ad.“ A rendszerben elfoglalt m�sodik helye nem a megbecs�l�st, hanem a gazdas�gi fontoss�got jelentette.

A ch�nin (v�rosi ember) kateg�ria a k�zm�veseket �s a keresked�ket jelentette. T�rsadalmi rangban a parasztok alatt �lltak, de nem szab�lyozt�k �gy �let�ket mint a falvak lak�i�t. A k�zm�vesek �s a keresked�k Jap�nban is c�hszer� szervezetekbe t�m�r�ltek. A keresked� a t�rsadalmi piramis utols� l�pcs�fok�n �llt, de nagyon fontos szerepet t�lt�tt be. A j�vedelmet kokuban �s rizsben m�rt�k, ezt p�nzre csak a keresked�kn�l lehetett �tv�ltani, �gy v�lt Oszaka a harmadik legfontosabb k�zpontt�.

A Tokugawa-sh�gun�tus rendszer�t Ieyasu alap�totta �s kisebb v�ltoztat�sokkal az ut�dok igazodtak az elvekhez, a hossz� b�k�s korszakot az elz�rk�z�s politik�ja is konzerv�lta.