H�dolat

H�dolat a helynek, ahol a term�szetben az istens�g jut kifejez�sre, a sint� vall�s elve szerint, K�na fel�l �rkez� indiai buddhizmus m�lyrehat� befoly�sa hagyott nyomot ez �kori Jap�n kult�r�j�n �s m�v�szet�ben.

K�zm�vess�g

A Jap�n t�rt�nelem el�tti kor m�v�szete m�r alig ismert, a legr�gibb pattintott k�eszk�z a pleisztoc�n korb�l val�.

A csiszolt k�korszak i. e. 300-i. e. 200-ig tartott, ekkor jelent meg a s�t�tbarna �s v�r�sesbarna zsin�rmint�val d�sz�tett agyaged�ny, e zsin�rd�sz jap�n neve alapj�n nevezik a kort Dzs�mon-kult�r�nak.

A Jajoi-korb�l (i. e. 2-i. e. 3.sz�zad) sz�rmaznak az els� f�mt�rgyak, valamint sz�v�tt anyagok, k�kopors�k, s az elhunytak szem�lyes haszn�lati t�rgyai is el�ker�ltek.

A nagy s�rdombok kora Kofun-kult�ra (i. e. 3-i. e. 4.sz�zad) n�ven ismert, a s�rhalom t�bbr�teges k�rk�r�s �p�tm�ny, a tetej�n �s k�r�l�tte elhelyezett agyagfigur�k (haniv�k) h�res embereket, haszn�lati t�rgyakat, bronzharangokat, �llatokat �br�zolnak. Ezek az els� dokumentumok a kor szok�sair�l.

�rdekess�ge a jap�n m�velts�g-r�tegz�d�snek, hogy a bronz �s a vas megjelen�se a r�g�szeti anyagban csaknem egykor�. Mindkett� K�nan �s Kore�n �t �rkezett, s jellemz� a korai fejlett f�mm�vess�gre, hogy a VI. sz�zadb�l lovasp�rbajban haszn�lt l�fejp�nc�l is f�nnmaradt. Ugyancsak megcsod�lhatj�k a haz�nkban is sz�p sz�mban �l�, de Jap�nban is nagy hagyom�nnyal rendelkez� fegyver�rt� l�togat�k a fegyverac�l remekeket a Toki�i Nemzeti M�zeumban. M�r a IX.-X. sz�zadt�l maradtak f�nn sz�p peng�k, s egy-egy szamur�jkard a Fujivara korszakb�l (a mi �rp�d h�zi kir�lyaink idej�b�l) nem sz�m�t ritkas�gnak, m�g a mi "Attila kardunk" is csak B�csben maradhatott meg a v�rzivataros sz�zadokb�l. K�ts�gtelen, hogy a sziget jelent�s kultur�lis v�delmet is jelentett Jap�nnak.

Az Edo-korban a lakkholmikat gyakran d�sz�tett�k aranyf�sttel, s divat volt a ker�mia is.

�p�t�szet

Az Aszuka-kult�r�ban honosodott meg a buddhizmus, ami nemcsak vall�si jelent�s�g� volt, hanem mag�val hoza a k�nai civiliz�ci�t is. Fellend�lt a templom�p�t�szet, a kegyhelyek sz�ma megn�tt. Ebb�l a korb�l sz�rmaz� �p�tm�ny a Nara k�zel�ben �p�lt Horj�dzsi-templom, ami (1949-ben le�gett). A t�bbsz�r restaur�lt m�eml�kek m�ig �rzik az �si k�nai fa�p�t�szet jellegzetes von�sait. Az �p�letek aszimmetrikus elrendez�se viszont tipikus jap�n von�s.

A Nara-korszak �p�t�szet�ben is meg�rizte a Tang-hat�st, mivel a v�ros alaprajza sakkt�blaszer�. A hagyom�nyok �rz�je a sint� vall�s volt, egyszer� szerkezet� szent�lyeivel, a tet�zetet m�lyre s�llyeds� oszlopok tartott�k.

A Heian-korban (794-1185) Heiankj� (Kiot�) v�ros is a Tang-hat�s alapj�n �p�lt fel, �s megsz�letett a nemzeti m�v�szet. A jap�n arisztokr�cia ig�nye igyekezett ellens�lyozni a szerzetesek kiz�r�lagos befoly�s�t a kult�r�ban. A vir�gz� buddhizmus t�bb �gra szakadt, k�z�l�k az ezoterizmus hozott �j �p�t�szeti alapelveket. M�r nem a szimmetria domin�lt, az �p�letek t�k�letesen alkalmazkodtak a term�szethez. Ilyen pl. a F�nix-csarnok Udzsiban, az Amida csarnokok Kiot� mellett.

A Muromacsi-kor (1333-1573)a nev�t Kiot� egyik negyed�r�l kapta, ahol az els� s�gun, Asikaga rendezte be palot�j�t. A zen hat�s itt arisztokratikus kifinomults�ggal keveredtett, pl. Kiot�ban az Aranypavilon (Kinkaku), �s az Ez�stpavilon (Ginkaku). Kialakulnak a mohakertek, az �p�t�szet szoros kapcsolatban �ll a kerttervez�ssel, amely r�g�ta igen kifinomult m�v�szet Jap�nban.

V�r�p�t�szet

A mi t�r�kd�l�sos id�ink kezdet�n, M�ty�s hal�la ut�n, Jap�nban is hossz� ideig bels� bizonytalans�g �s kiskir�lys�gok (helyi katonai vezet�k) v�res harca gy�ng�tette az orsz�got, m�gnem a XVI. sz�zad m�sodik fel�ben h�rom fontos s�gun (k�r�lbel�l a mi n�dori m�lt�s�gunknak felel meg) Oda Nobunaga, Hideyosi, �s Tokugawa Ieyasu katonai szervez� munk�val helyre nem �ll�totta a k�zponti korm�nyz�st �s meg nem szervezte az 1868-ig f�n�ll� er�s jap�n �llamot. E h�rom katonai vezet� kor�ra esik a jap�n v�r�p�t�szet f�nykora. Legismertebb k�z�l�k tal�n a Himeji v�rkast�ly f��p�lete.

A rend megszil�rd�t�s�t megel�z� �s k�vet� id�kben �p�lt f�l t�bb v�rkast�ly: Osaka, Iwakuni, Inuyama, Okayama v�rkast�lya. Ezt a v�r�p�t� id�szakot k�nnyen k�ti �ssze a magyar t�rt�nelmet ismer� olvas� a t�r�k h�bor�kkal. A magyar Bocskai szabads�gharc el�tti �vekben, 1600-ban volt a nevezetes szekigaharai csata, ahol Tokugawa Ieyasu gy�z�tt �s ut�n m�g csaknem 300 �ven �t a Tokugawa csal�db�l ker�ltek ki a s�gunok. A Tokugaw�k a kor�bbi Kyot� helyett a keleti Ed�ba, a mai T�ki�ba helyezt�k �t az �llam sz�khely�t �s itt er�s�tett�k meg az ed�i v�rkast�lyt.

Kort�rs �p�t�szet

Jap�n mai �p�t�szete nemzetk�zielg elismert, olyan rangos 20-21. sz�zadi k�pvisel�i f�mjelzik, mint Kenzo Tange, Tadao Ando, Kisho Kurokawa, Riken Yamamoto, Toyo Ito, Kengo Kuma, Shigeru Ban vagy Kazuyo Sejima (SANAA).

Szobr�szat

A Nara-korszakban a buddhista m�v�szet – f�leg a fafarag�s – egyre jellegzetesebb jap�n jegyeket mutatott.

A szobr�szat kezdetben m�g idegen jegyeket hordott. Unokie �s iskol�ja a Kamakura-korszakban Szung-hat�sra realista �s dinamikus szobrokat alkotott. A szamur�jok nemcsak a politik�ban, hanem a m�v�szetekben is vezet� szerephez jutottak. A faszobr�szat realisztikusabb lett.

A Heian-korban 794]-1185 a buddhista szobrok eleganci�ja �s titokzatoss�ga m�r jap�n,vonatkoz�sokat mutat.

Az Edo-korban a szobr�szatban a kisebb m�reteket kedvelt�k, mint pl. a nekuce farag�s, (a nekuc�k d�szes kis csatf�l�k, a doh�ny- vagy p�nzeszacsk�nak a ruh�hoz er�s�t�s�re szolg�lnak).

Fest�szet

A Heian-korban �br�zolt�k a sint� istens�geket egyenk�nt. Saj�tos fejelemeket �sszeilleszt� technik�t fejlesztettek ki, egy volt a "dzs�sz�". Ez id� t�jt alakult ki a dekorat�v �s elbesz�l� jelleget egybe�tv�z� festm�nytekercsek jap�n iskol�ja. A nemzeti �rz�s megjelent a fest�szetben, tipikus forma volt a jap�n t�j, a jap�n �let, a szok�sok a jamatoe st�lusban. Sz�p p�ld�ja ennek Gendzsi-monogatariemakinomo (hossz� v�zszites k�ptekercs) csod�latos bet�ivel, �tl�s ir�ny� kompoz�ci�j�val, eleven sz�neivel. Fudzsivara no Takanobu a sz�zad v�g�n k�l�nleges portr�fest�szet�vel t�nt ki.

A Heian kor v�g�n keletkezett a h�res sz�zadi rajztekercs, a Cs�dzsu Giga. N�gy ilyen tekercs maradt f�nn, de sajnos sz�veg n�lk�l. Csak sejtj�k, hogy a korabeli �let fon�ks�gait jelen�ti meg a rajzol� mester, ironikusan, emberies felejthetetlen �llatfigur�kba rejtve a korabeli karaktereket.

A Kamakura-korszakban a fest�szetet tov�bbra is a jamatoe uralta, a v�zszintes tekercsek k�l�nb�z� legend�kat, t�rt�nelmi esem�nyeket, �s h�ress�gek �let�t �br�zolj�k, megeleven�t� emakinom�kkal.

A fellend�l� tusfest�s a Szung �s Juan tekercsek st�lus�t id�zi, de kifejl�d�tt a jap�n term�szet�br�zol�s. Ekkor jelentek meg a kakemon�k (f�gg�leges tekercsfestm�nyek). A 15. sz�zadban az ajt�kra, parav�nokra �ri�si t�jk�peket festettek.

A Muromacsi-korban 1333-1568 a m�v�szet vir�gz�snak indult. A term�szetes �s d�sztelen fel�letek hangs�lyoz�s�val hatott az �sszes m�v�szetre, ide�rtve a kertm�v�szetet, az �p�t�szetet, �s a teaszertart�s szigor�an tiszta vonalvezet�s� cser�ped�nyeit. A tusfest�s cs�cspontj�t Szess� m�v�szete jelentette. A k�pek mind�ssze n�h�ny ecsetvon�sb�l �lltak, �s K�n�ban is igen n�pszer�ek voltak. Hamarosan a vezet� szerep a Kan�-ir�nyzat� lett a m�helyekben feleleven�tett�k a jamatoe fest�szet hagyom�nyait.

A Momojama-kor 1573-1616 a m�v�szet vir�gkor�t hozta. A hadvez�rek er�d�tett v�rait f�ny�z�bben d�sz�tett�k. A keresked�i r�teg kialakul�sa �j �zl�st hozott mag�val, a parav�nokat a portug�lokat �br�zol� egzotikus k�pek d�sz�tett�k. Ekkor sz�lettek meg az ujokije alapj�t jelent� zs�nerk�pek. A keresked� sz�rmaz�s� Tavaraja Szt�catu �j d�sz�t�st�lust fejlesztett ki a jamatot�b�l, melynek cs�cspontja Ogata Korin �s k�s�bb Marujama �kjo m�v�szete lett. A m�v�szek nem ismert�k el K�n�t, ez�rt a st�lus�t sem ut�nozt�k.

Az Edo-korszak 1615-1868 ukijonyomatait (a m�l� vil�g k�peit) olyan m�v�szek k�sz�tett�k mint Hokuszai, Harnubu. T�m�jukat ed�nak, a mai Toki�nak t�rsas�gi �let�b�l vett�k. Koruk kurtiz�njait �s sz�n�szeit festett�k meg. Ezt a n�pszer� m�fajt t�megesen gy�rtott�k fanyomatokon. a nyomatk�sz�t�s f�k�nt a 18. sz�zad �s 19. sz�zadban vir�gzott.

Kalligr�fia

A sz�p�r�s, a kalligr�fia k�l�n m�v�szetnek sz�m�t Jap�nban. Ezt a k�l�nleges �r�st buddhista szerzetesek �vekig tanult�k. Az �r�s nem csak a le�rt sz�veget, hanem az �r� egy�nis�g�t is egyar�nt kifejezi. Olyan tekercseket is k�sz�tettek, aminek sz�ps�g�t nem maga a sz�veg hangz�sa, hanem az �r�sjegyek harm�ni�ja adta meg. Ma is vannak olyan f�iskol�k, ahol �veken kereszt�l a kalligr�fi�t tanulm�nyozz�k a tanul�k. A tus�r�s nyomai a mai jap�n �r�sban is fellelhet�ek. P�ld�ul a mondatot pont helyett az�rt z�rja le karika, mert ecsettel csak �gy lehet egy�rtelm�en pontot tenni.