A jap�nok Nipponnak vagy Nihonnak nevezik Jap�nt, a sz� jelent�se: "a nap otthona" A jap�n mitol�gia szerint Jap�nt a Napistenn� teremtette. A nyugati vil�gban �ltal�nosan elterjedt "jap�n" sz� a "nap otthona" ideogramma k�nai kiejt�se, ez a sz� Marco Pol�nak k�sz�nhet�en jutott el Eur�p�ba.
Jap�n 7000 sziget�nek �sszter�lete Franciaorsz�g 2/3-�nak ter�let�t teszi ki, amely egy kicsivel nagyobb N�metorsz�g�n�l �s megegyezik Montana �llam�val. A hegyvid�k 
�s a vulk�ni �vezet miatt azonban csak az orsz�g 25%-a lakhat�. A 125 milli�s lakoss�g viszont kb. fele az USA-�nak. Ha az Egyes�lt �llamok lakoss�g�nak fel�t �sszezs�foln�nk Montana �llam negyed�re, akkor k�zelebbi k�pet kaphatn�nk arr�l, milyen is Jap�nban �lni...

Nemzettudat �s identit�s

A jap�ns�g el�nyei �s h�tr�nyai

A jap�nok egym�ssal sosem viselkednek �gy, mint a k�lf�ldiekkel. K�lf�ld�n j�rva olyan dolgokat m�velnek, amelyeket otthon sosem tenn�nek. Igen komoly k�l�nbs�get tesznek ugyanis az uchi-s�g (bennfentess�g) �s a soto-s�g (k�v�l�ll�s) k�z�tt. Ahhoz, hogy valakit komolyan vegyenek, odafigyeljenek r�, �s egy�ltal�ban embersz�mba vegy�k, uchi-nak kell lennie. Aki nem uchi, az soto, teh�t sok j�ra nem sz�m�that, leveg�nek n�zik, m�g annak is �r�lhet, ha egy�ltal�n hajland�k n�mi lekezel� megvet�st pazarolni r�. A jap�nok sz�m�ra a k�lf�ldiek szinte kiv�tel n�lk�l soto-k.
Jap�n uchi, a k�lf�ld meg nem, �gyhogy a tengeren t�l minden jap�n �gy viselkedik, ahogy akar: az otthoniak �gysem szereznek r�la tudom�st. Ahogy a mond�s tartja: "Ha �tk�zben sz�gyen �r, nem vissz�k magunkkal."
Jap�n szigetorsz�g, nehezen haj�zhat� �s vesz�lyes tengerek �vezik, �gy azt�n a jap�nok sok sz�z �ven �t meg�rizt�k. homogenit�sukat, �s ezt a t�nyt igen nagyra �rt�kelik, s�t legf�bb er�ny�knek tartj�k. Gyakran hallani olyan mondatokat, amelyek �gy kezd�dnek: "Mi, jap�nok" - mintha minden jap�n egyforma lenne, �s minden k�rd�sben egyform�n gondolkozna.
Jap�n f�ldrajza er�sen r�nyomta a b�lyeg�t a jap�nok szem�lyis�g�re. M�r a legr�gebbi forr�sok szerint (kb. 600 Kr. u.) is el�g sokan voltak ahhoz, hogy senki se �rezhesse mag�t egyed�l. A tizedik sz�zadban Kiot�, az orsz�g f�v�rosa m�r igen nagy v�ros volt, val�sz�n�leg az akkori vil�g h�rom legnagyobb v�rosa k�z� tartozott. A jap�nok mindig is egym�s k�zel�ben �ltek, �gy azt�n az individualizmus gondolata, teh�t az a mer�sz elk�pzel�s, hogy csakis magunkra sz�m�thatunk, teljess�ggel hi�nyzik a jap�n mentalit�sb�l.
Uchi bar�taik el�tt szinte alig vannak titkaik. A t�bbiekkel viszont legfeljebb az id�j�r�s izgalmair�l hajland�k eszm�t cser�lni. Ez a k�t attit�d soha, semmilyen k�r�lm�nyek k�z�tt nem �sszekeverhet�, �gy azt�n liftekben vagy folyos�kon a jap�nok tudom�st sem vesznek az idegenekr�l. Becsapj�k el�tt�k az ajt�t, oldalukba k�ny�k�lnek, j�l t�rden v�gj�k �ket az aktat�sk�jukkal, �s esz�kbe sem jut eln�z�st k�rni. Ha viszont m�r siker�lt �sszeismerkedni vel�k, vagy net�n �zleti kapcsolat van kialakul�ban, pillanatok alatt el�g�rd�tik a v�r�s sz�nyeget.
A jap�nok sz�m�ra term�szetes ez a hirtelen v�lt�s. Az uchi �s a soto k�l�nbs�ge teszi �rthet�v� sz�mukra a vil�got. Ez a t�l�l�s legf�bb eszk�ze. Persze tudj�k �k, hogy t�r�dni kell m�sokkal, �s oda kell figyelni r�juk, de h�t mindig mindenkire nem lehet odafigyelni, �s valahol t�nyleg meg kell h�zni a hat�rt. Ami uchi, az az els�. Akkor viszont mi sem term�szetesebb ann�l, hogy az idegenek egy�ltal�n nem sz�m�tanak.
A jap�nok csoportos l�nyek, ki nem �llhatj�k a mag�nyt. A mag�nyos term�szet� emberek sz�m�ra az uchi-soto k�l�nbs�g jelent�s�ge nem olyan komoly. Ha viszont a t�l�l�s �rdek�ben egy csoporthoz kell tartoznunk, akkor k�nnyen katasztr�f�hoz vezethet, ha nem a megfelel� emberekkel ker�l�nk uchi viszonyba. Hi�ba, jap�nnak lenni nem egyszer� dolog.

Milyennek l�tnak m�sokat?

A jap�nok sz�m�ra mindenki, aki nem jap�n, az gaijin (k�lf�ldi), teh�t als�bbrend� l�ny, aki soha nem �rheti el a jap�ns�g �llapot�t.
Manaps�g el�g gyakori dolog Jap�nban a "k�lf�ldi-komplexus". Ebb�l a szempontb�l a k�lf�ldi ide�lj�t a magas, hossz� l�b�, k�k szem� �s sz�ke nyugati t�pusa testes�ti meg. A Nyugattal ellent�tben Jap�nban nem az a k�rd�s, hogy "mi�rt nem olyanok, mint mi?", hanem az, hogy "mi mi�rt nem vagyunk olyanok, mint �k?". Ez�rt azt�n k�pesek barn�ra festeni a hajukat, k�k kontaktlencs�t viselni, egyes n�k pedig speci�lis kr�mekkel r�zsasz�n�re sz�nezik a mellbimb�jukat. A nyugati ember az eszm�nyk�p, ez�rt a m�di�ban nyugati rockszt�rok, sz�n�szek �s modellek rekl�moznak mindent, az aut�kt�l a gyomorkeser�ig. Mindent, ami Nyugatr�l sz�rmazik, �rt�kesnek �s divatosnak tekintenek. Ezt azt�n rendesen ki is haszn�lj�k a rekl�mszakemberek: az �jonnan piacra dobott term�kekr�l mindig kider�l, hogy Amerik�ban �s Eur�p�ban "hihetetlen�l n�pszer�ek".
A jap�nok t�nyleg tiszta sz�v�kb�l szeretik Amerik�t. Arra a. k�rd�sre, hogy "ha �jra sz�lethetne, milyen nemzetis�g� szeretne lenni?", a megk�rdezettek 30 sz�zal�ka azt v�laszolta, hogy amerikai. �gy azt�n nem csoda, hogy az angol nyelv a mindennapi �let �sszes ter�let�re belopta mag�t. A fitneszedz�s ut�n egy doboz "Pocari Sweat" elkortyolgat�s�val p�tolj�k a folyad�kvesztes�get. Ha �hesek, akkor a "Happy More" gyors�tterem-l�nc valamelyik egys�g�be t�rnek be. Ha munk�t keresnek, akkor a "Hello Work" nev� munkak�zvet�t� szolg�ltat�sait veszik ig�nybe.
Az ut�bbi id�ben a jap�nok �rdekl�d�se �zsiai szomsz�daik fel� fordult. Ahogy az angolok azt hiszik, hogy a tengerent�lra kell utazniuk ahhoz, hogy Eur�p�ba menjenek, a jap�nok is igazi egzotikumnak tekintik �zsi�t, �s nem is igaz�n gondolj�k magukat �zsiaiaknak. Manaps�g azonban egyre elfogadottabb dolog az �zsiai t�pus� �lt�zk�d�s, a kontinent�lis �zsiai konyha, �s egy�ltal�ban minden, ami �zsiai.
A nyelvtanul�snak is komoly divatja van. L�tezik p�ld�ul egy olyan r�di�ad�, amely a `h�t hat napj�n folyamatosan h�szperces n�met, francia, angol, olasz, spanyol, k�nai �s korcai nyelvleck�ket sug�roz.
Emiatt a rengeteg tanul�s, olvas�s, kutat�s �s utaz�s miatt a jap�nok meg vannak gy�z�dve arr�l, hogy t�k�letesen ismerik a vil�g nem jap�n r�sz�t, �s �ppen ilyen szil�rdan hiszik azt is, hogy a k�lf�ldiek soha nem ismerhetik meg igaz�n Jap�nt. �gy azt�n mindazokat a nem jap�nokat, akik besz�lnek jap�nul, �s �rdekl�d�st mutatnak a jap�n kult�ra ir�nt, henna gaijin-oknak (fura idegeneknek) nevezik. Biztosak benne, hogy a k�lf�ldiek sosem �rthetik meg �ket, viszont azt is pontosan tudj�k, hogy a k�lf�ldiek kell� szorgalommal kiismerhet�k.

Milyennek l�tj�k magukat?

Ha arra a k�rd�sre, hogy a jap�nok milyennek l�tj�k magukat, azonnal v�laszt kapunk, biztosak lehet�nk benne, hogy maga a v�laszad� nem igazi jap�n. Ugyan mi�rt k�ne olyasmit meghat�rozni, amit am�gy is mindenki �rt? Semmi sz�ks�g szigor�an megh�zott demark�ci�s vonalakra. A jap�n gondolkod�s a z�kken�mentes �tmeneteket kedveli. A szigor� defin�ci�kb�l k�nnyen vita lehet. A jap�nok sem az egy�rtelm� k�rd�seket, sem az egy�rtelm� v�laszokat nem szeretik. Az se t�l gyakran fordul el�, hogy egy jap�n sima igennel vagy nemmel v�laszoljon b�rmilyen k�rd�sre. A megszokott v�lasz ink�bb ma vagy ma-ma, ami olyasmit jelent, hogy "v�g�l is", "nagyj�b�l" vagy "t�bb�-kev�sb�". Ez�rt azt�n az olyan k�rd�seket, amelyekben meg kell hat�rozni valamit, p�ld�ul azt, hogy mit jelent jap�nnak lenni, a jap�nok konfront�ci�k�nt �rtelmezik. A jap�nok t�bbs�ge an�lk�l �li le az �let�t, hogy valaha is szembe kelljen n�znie ezzel a k�rd�ssel.
Egy jap�n �zletember egyszer �gy hat�rozta meg a jap�nok �s a nyugatiak k�zti k�l�nbs�get, hogy azt mondta, a jap�nok anal�gok, a nyugatiak pedig digit�lisak. Egy anal�g �r�r�l csak akkor olvashat� le a pontos id�, ha �sszegezz�k a kismutat�, a nagymutat� �ll�sa �s az �ra sz�mlapja ny�jtotta inform�ci�kat. �nmag�ban az �ra egyetlen r�sze sem alkalmas az id� meghat�roz�s�ra, r�ad�sul ha egy anal�g �r�ra n�z�nk, nemcsak azt tudjuk, hogy negyed n�gy van, hanem azt is, hogy tizen�t perc m�lva lesz f�l. Az �ra csak akkor m�k�dik, ha a mutat�k egyenletesen �s logikusan haladnak.
A jap�nok egy anal�g �ra r�szeinek tekintik magukat, eg�sz �let�ket a harm�nia �s a logika szab�lyai szerint �lik le. Egy digit�lis �ra is pontosan megmutatja, mennyi az id�, ez azonban izol�lt inform�ci�.

Milyennek l�tj�k �ket m�sok?

L�tsz�lag al�zatos term�szet�k ellen�re, a jap�nok meglehet�sen b�szk�k. Azt szeretn�k, ha szorgalmas, kem�nyen dolgoz� n�pnek tartan�k �ket, olyanoknak, akik minden elv�r�snak megfelelnek - teh�t azt szeretn�k, hogy minden ter�leten kiv�l�nak l�ss�k �ket. Titokban viszont az a v�gyuk, hogy szuperokosnak tarts�k �ket. A mond�s szerint: "Az agyaf�rt s�lyom elrejti karmait." Nincs megal�z�bb, mint az ezzel ellent�tes viselked�s.
Ez�rt azt�n a jap�nok mindent teljes er�bedob�ssal csin�lnak: g�zer�vel dolgoznak, sportolnak �s sz�rakoznak. Mikor az�rt kritiz�lt�k �ket, hogy t�l kem�nyen dolgoznak, t�v�m�sorokat k�sz�tettek a h�tv�gi kikapcsol�d�sr�l, azt�n eg�sz h�tv�g�n fesz�lten koncentr�lva n�zt�k ezeket.
A jap�nok nem mennek szabads�gra, nehogy l�g�snak n�zz�k �ket. A v�llalatok v�g�l r�j�ttek, hogy egyetlen m�don k�pesek csak r�venni az alkalmazottjaikat arra, hogy kivegy�k a szabads�gukat, m�gpedig �gy, ha az eg�sz v�llalatot bez�rj�k p�r napra. �gy azt�n t�bb t�zezer munkam�ni�st k�nyszer�tenek elvon�si t�netekkel teli k�nyszer� "pihen�sre".

Nemzeti karakter

K�l�n�s egyet�rt�s

A jap�nok eg�sz �let�kben azt tal�lgatj�k, hogy mit gondol a m�sik. Ez�rt azt�n nem mindig kell kifejez�sre juttatniuk a v�lem�ny�ket. Egy jap�n n� sz�m�ra nincs rosszabb, mint ha elterjed r�la, hogy "v�lem�nye van a dolgokr�l". Ezt a kifejez�st nem is lehet pontosan leford�tani. F�rfiak eset�ben a "makacss�g" a legrosszabb jellemvon�s.
Mivel senki sem mondja ki, hogy mit szeretne, Jap�nban mindenki val�s�gos gondolatolvas�. Ebb�l rendszerint hatalmas kavarod�s keletkezik, hiszen a gondolatolvas�s bonyolult mesters�g. P�ld�ul k�nnyen azt gondolhatj�k r�lunk, hogy m�r menn�nk, mikor igaz�b�l maradni szeretn�nk �s �gy tov�bb. Ez a jelens�g a p�nzt�rc�t is el�gg� megterheli, hiszen ha mondjuk vacsor�ra h�vunk valakit, illetlens�g megk�rdezni, hogy mik az �tkez�si szok�sai, ink�bb minden eshet�s�gre fel kell k�sz�lni �s az �sszes lehets�ges �telvari�ci�t el kell k�sz�teni.
A ki nem mondott k�lcs�n�s egyet�rt�s kvintesszenci�ja a yoroshiku sz�ba krist�lyosodik: "Meg�rtetted, hogy mit akarok t�led, �n pedig meg�rtettem, hogy te meg�rtetted, ez�rt r�d b�zom a feladatot, hiszen tudom, hogy �gy fogod v�grehajtani, ahogy azt �n szeretn�m. K�sz�n�m, hogy meg�rtett�l, �s k�sz�n�m, hogy veszed a f�rads�got, �s teljes�ted a k�v�ns�gomat." Ez mind benne van ebben a n�gy sz�tagban.
A jap�nok a megsz�gyen�l�s elker�l�se v�gett alkalmazott sz�nd�kos f�lre�rt�snek is nagymesterei. Toki�ban egy forr� ny�ri napon egy gyerekeivel s�t�l� f�rfi megk�rdezte a fagylaltosb�d� tulajdonos�t, hogy micsoda is pontosan a fagylaltoskocsi oldal�n l�that� Supa-Kureemu. A fagylalt�rus r�szletesen elmagyar�zta, hogy az egy m�zzel �s csokol�d�val le�nt�tt, piszt�ci�val megsz�rt m�ln�s-van�li�s fagylaltk�l�nlegess�g. T�bb se kellett a vev�nek: - K�t adagot k�rek - mondta lelkesen.
- Sajn�lom, m�r elfogyott - felelte erre az �rus. Egy eur�pai fagylalt�rus az els� k�rd�sb�l r�gt�n tudta volna, hogy a vev� Supa-Kreemu-t szeretne venni, �s hosszas magyar�zat helyett azonnal azt v�laszolta volna, hogy elfogyott. A jap�n fagylalt�rus ezzel szemben nem szeretn�, hogy � vagy a vev�je megsz�gyen�lj�n, �gy megpr�b�l udvariasan kiutat keresni. Elmondja, mi van a fagylaltban, �s rem�li, hogy a vev� ez alapj�n �gy d�nt: nem k�ri, �s akkor nem der�l f�ny a k�szlet hi�nyoss�g�ra. Tudja, hogy val�j�ban mi a k�rd�s jelent�se, m�gis sz� szerint veszi, �s e szerint v�laszol. Az ilyesmi Jap�nban mindennapos dolog. Ha a megsz�gyen�l�s elhalaszthat� vagy elker�lhet�, akkor elker�l�s�re mindent meg fognak tenni.

A sz�nyeg alatt, a szavak m�g�tt

A jap�nok olvasnak a sorok k�z�tt, vagyis tudj�k, hogy mi van a szavak m�g�tt. Mindenki tudja, hogy a tatamae - a szavakkal kifejezett "hivatalos �ll�spont" - m�g�tt ott a honne - az "igazi v�lem�ny", a helyzetet pontosan t�kr�z�, meg nem fogalmazott �rzelmek �sszess�ge. Ez sosem ker�l el�t�rbe, de akinek f�le van, hallja, akinek szeme van, l�tja. Aki pedig ezt nem veszi �szre, azt a jap�nok, ha fizikailag nem is, de szellemileg azonnal fak�pn�l hagyj�k. Ha valamit nem tartanak elfogadhat�nak, akkor egyszer�en nem besz�lnek r�la: �gy gondolj�k, ha valamir�l nem vesz�nk tudom�st, az val�j�ban nem is l�tezik.
Az olyasmit, amib�l s�rt�d�s vagy f�lre�rt�s lehet, jobb nem kimondani, k�l�n�sen ha a bels� k�rbe tartoz� emberr�l van sz�. A tekint�ly meg�rz�se kulcsfontoss�g�, ez�rt a sz�nd�kos "tekint�lyrombol�st" minden�ron elker�lend� tiltott cselekedetnek tekintik. A l�tsz�lag megmagyar�zhatatlan tettek m�g�tt �ltal�ban ez h�z�dik meg; a jap�nok k�pesek meghamis�tani a k�nyvel�st, csak hogy ne der�lj�n f�ny arra, hogy valaki hib�zott.
A nyilv�nos beismer�s m�dszer�t a jap�nok nemigen kedvelik. A szennyes kitereget�se csak a k�z�s sz�gyent n�veli. Teh�t ami sz�nyeg al� s�p�rhet�, azt be is s�prik - gyors �s szakavatott mozdulatokkal.
Kor�bban az �ngyilkoss�g volt a sz�gyen el�li menekv�s legk�zenfekv�bb m�dszere. Manaps�g a bocs�natk�r�s a k�nos dolgokt�l val� szabadul�s legink�bb bevett eszk�ze. Ezzel a sz�gyen volt - nincs. Ha egy komoly c�g vez�rigazgat�ja lehajtja a fej�t, �s lemond, akkor tiszt�ra mosta mag�t. Ezut�n m�r nem illik t�bb� k�nos k�rd�sekkel zaklatni. Ebb�l a szempontb�l a bocs�natk�r�s nem annyira a hiba elismer�se, ink�bb olyan eszk�z, amellyel megmenthetj�k a becs�let�nket �s elhallgattatjuk a kritikusokat.
A jap�n ritu�l�k kafkai hangulat� vil�g�ban semmi sem az, aminek l�tszik. A tartalom �s a forma sz�ges ellent�tben �llhat egym�ssal, de am�g senkit sem �r sz�gyen, addig mindez nem sz�m�t.

Megegyez�s

A d�nt�sek �gy sz�letnek, hogy a megfelel� inform�ci� a megfelel� m�don a megfelel� helyre jut. Akiknek sz�m�t a v�lem�nye, azok�t ki fogj�k k�rni, akiket pedig meg kell gy�zni, azokat meg fogj�k gy�zni. Ez a nemawasahi m�v�szete. (A kert�szeti szaknyelvben ez a sz� az �t�ltet�st jelenti. El�sz�r visszav�gjuk a gy�keret, azt�n megv�rjuk, am�g a v�g�sb�l �j hajt�sok sarjadnak. Ekkor �t�ltetj�k a n�v�nyt. A ne az jelenti: "gy�k�r", a mawashi sz� szerinti jelent�se "k�t�s".)
A jap�n t�rsadalomban csak �gy lehet�nk sikeresek, ha ezt hib�tlanul �zz�k a gyakorlatban. Mire sor ker�l a k�rd�ses �rtekezletre, addigra m�r annyi inform�ci� cser�lt gazd�t, hogy a dolog tulajdonk�ppen el is d�lt. Ez egyszer�nek hangzik, de a gyakorlatban igen bonyolult. El�sz�r is tudnunk kell, hogy a gy�kereknek pontosan hova is kell behatolniuk. Ha rossz ir�nyba indulunk, �s nem a megfelel� embereket keress�k meg, akkor azzal visszaford�thatatlan k�rt okozhatunk. Ha pedig egy gy�keret el�ltett�nk, akkor azt m�r nem k�nny� kih�zni. Egy okosnak v�lt l�p�s k�nnyen katasztr�f�hoz vezethet, ha rossz kezekbe ker�lnek a gy�kereink.
A nemawashi folyamata is kulcsfontoss�g�. Ha a megfelel� embereket keress�k meg, de rossz sorrendben, akkor m�r k�sz is a kudarc. Ha viszont a nem megfelel� embereket keress�k meg, de j� sorrendben, akkor azt�n egy ellen�rizhetetlen sz�vets�get hozunk l�tre. Persze ezzel el�rt�k, hogy olyan bajba ker�lt�nk, amihez k�pest az eredeti probl�ma, ami miatt nemawshi-ba kezdt�nk, m�r jelent�ktelenn� t�rp�l.

Egy nagy csal�d

A jap�n t�rsadalomban nincs egy�rtelm� hat�r a nyilv�nos �s a mag�nszf�ra k�z�tt. Ha egyszer valaki befogad, akkor hozz� tartozunk, �s mindenest�l k�z�nk lesz hozz�. Ha kell, ha nem, seg�teni fog. A s�rig is elk�s�r, csakhogy meggy�z�dhessen r�la, hogy rendesen el vagyunk temetve. Az otthoni c�m�nk, a telefonsz�munk �s a csal�di �llapotunk k�z�rdek� inform�ci�nak sz�m�t. Pontosan emiatt igen fontos az enryo (tiszteletteljes t�vols�gtart�s) fogalma. Tudnunk kell, hogy mikor ne zavarjunk.
Jap�nban nem csak a nyilv�nos �s mag�nszf�ra k�z�tt nem egy�rtelm� a hat�r, hanem egy�ltal�n nincsenek egy�rtelm� hat�rok, ez�rt azt�n nem sok t�r ny�lik az individualizmusra. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a jap�nok mind egyform�k lenn�nek. A kiot�iak, az oszakaiak �s a toki�iak p�ld�ul l�tj�k az egym�s k�z�tti k�l�nbs�geket. A nyelvet pedig az orsz�gban mindenhol m�s hangs�llyal besz�lik. Az �sszetart�s �s az egym�ssal t�r�d�s szelleme azonban eg�sz Jap�nt �tj�rja.
Mindenki valamilyen csoportba tartozik, �s a csoport �rdeke a legfontosabb. A csoporton bel�l mindenki nagyj�b�l ugyan�gy gondolkodik �s ugyanazon a v�lem�nyen van. A mond�s szerint: "A ki�ll� sz�get be kell verni." A jap�nok k�ptelenek meg�rteni a nyugatiak, k�l�n�sen az amerikaiak �n�ll�s�g�t �s �nbizalm�t. John Wayne sz�mtalan filmben elmondta, hogy "az igazi f�rfi azt teszi, amit tennie kell". Jap�nban viszont az igazi f�rfi azt teszi, amit a csoport �rdeke dikt�l.

Valaki vigy�z r�nk

A jap�nok folyton odafigyelnek egym�sra �s t�r�dnek egym�ssal. Valaki mindig odafigyel r�nk. Ez elker�lhetetlen.
Ha napk�zben �gve hagyjuk a kocsink f�nysz�r�j�t, minden szembej�v� aut�s villogni fog. Ha elveszettnek �rezn�nk magunkat az �llom�son, vonatra v�rva, a hangosbemond� folyamatosan t�j�koztat arr�l, hol tart�zkodik �ppen a vonatunk, h�ny m�sodperc m�lva fog meg�rkezni, mennyire zs�folt, �s hova kell �llnunk, ha nem akarunk �tban lenni, valamint arr�l, sietn�nk kell-e a felsz�ll�ssal, vagy esetleg v�rjuk meg a k�vetkez�t... Ez ut�bbi esetben viszont nyugodtan olvashatjuk tov�bb az �js�gunkat - de k�zben vigy�zzunk, hogy el�g kicsire hajtsuk �ssze, mert k�l�nben nagyon ki�ll a k�ny�k�nk �s �tban lesz a t�bbieknek- minderre gondosan figyelmeztetnek.
Ha pedig bejutottunk valahogy a vonatba, ott m�r v�rnak r�nk az �jabb hangosbemond�-�zenetek: "K�rj�k, �lljon arr�bb az ajt�t�l, hogy m�sok is felsz�llhassanak", "A k�vetkez� meg�ll�...", "Vigy�zzon, ne felejtsen semmit a vonaton, mikor lesz�ll" - mintha egy t�t is le lehetne ejteni a zs�folt vonatokon.
Ett�l a rengeteg gondoskod�st�l a jap�nok k�ptelenek az �n�ll� gondolkod�sra �s az �n�ll� v�lem�nyform�l�sra. Nyugaton p�ld�ul iszonyatosan kibor�tja �ket, hogy a vend�gl�ben mindig megk�rdezik t�l�k, hogy mit isznak, an�lk�l, hogy megmondan�k, hogy mib�l v�laszthatnak.
Minden term�ken, m�g a v�c�pap�ron is, utas�t�sokat tal�lunk a kicsomagol�ssal �s haszn�lattal kapcsolatban. A g�pekhez vaskos tank�nyvek j�rnak, amelyekben az �sszes lehets�ges emberi hib�val j� el�re sz�mot vetnek: "Ha nem gyullad ki a l�mpa, gy�z�dj�nk meg r�la, hogy nem mi felejtett�k-e el bedugni a konnektorba a csatlakoz�t." K�preg�nyfigur�k illusztr�lj�k a teend�ket, azt, hogy mik�pp kell megnyomni a gombokat, felemelni a fed�ket, �s �dv�z�lten mosolyogni, ha mindez siker�lt. Egyszer egy fogad�son a cerem�niamester m�g pezsg�bont�s el�tt felolvasott egy kis besz�det arr�l, hogy mit kell tenn�nk annak �rdek�ben, hogy j�l �rezz�k magunkat, �s hogy a fogad�s ut�n el ne felejts�k kik�rni a kab�tunkat a ruhat�rb�l.
A jap�n t�rsadalomban az ember sosincs egyed�l.

Tudjuk, mivel tartozunk

A jap�nokat meghatja az emberi gyenges�g. Ha valaki hib�zik, azt�n bocs�natot k�r, �s seg�ts�get a probl�ma megold�s�hoz, akkor �ltal�ban megbocs�tanak neki. A seg�ts�get sohasem szabad elfelejteni, az embernek �lete v�g�ig eml�keznie kell arra, hogy megbocs�tottak neki �s a seg�ts�g�re siettek. A megseg�tett on-nal tartozik j�tev�j�nek. Ha on-nal tartozunk valakinek, akkor azt jobb nem elfelejteni - ellenkez� esetben kiz�r mag�b�l a t�rsadalom. A jap�n t�rsadalom az on val�s�gos �ce�nja, amelyben milli�k evick�lnek. Mindenki tartozik valakinek �s mindenkinek tartozik valaki.
Az on-t nem illik egyetlen gesztussal viszonozni, hiszen ez azt is jelenthetn�, hogy nem t�reksz�nk a kapcsolat fenntart�s�ra. Persze az on nem m�rhet� tudom�nyos pontoss�ggal, �gy azt�n, ha j�tev�nket hatalmas j�t�tem�nnyel l�ttuk el, de ragaszkodunk hozz�, hogy ezzel nem r�ttuk le teljes on tartoz�sunkat, akkor az �gy is van. Persze lehet, hogy j�tev�nk olyan helyzetbe ker�l, mikor m�r � tartozik onnal nek�nk. V�g�l m�r senki sem fogja tudni, hogy ki tartozik kinek �s mivel (�s persze azt sem, hogy mi�rt). A kapcsolat meg csak ny�lik �s ny�lik, mint a r�test�szta.

�letfelfog�s �s �rt�kek

�r�lj�nk a muland�s�gnak

A jap�nokat k�l�n�sen vonzza a muland�s�g. A m�l�kony dolgok sz�pek, a maradand�ak pedig nem. Az �zl�s �s a divat az �vszakokkal egy�tt v�ltozik. A tegnapi igazs�gok ma m�r csak sz�lben sz�ll� vir�gszirmok. A jap�nok b�szk�k t�bb �vsz�zados t�rt�nelm�kre, de nem k�ti �ket a hagyom�ny, mivel az alkalmazkod�s is a trad�ci� r�sze - sz�p dolog �szni az �rral, er�nyes dolog a megbocs�t�s, b�lcs dolog tudni, hogy minden csak �tmeneti.
A jap�n irodalom kulcsfontoss�g� r�sze az emberi l�t m�l�konys�g�val �s a vil�g �tmeneti �llapot�val foglalkozik. Mindennek a cseresznyevir�g az igazi megtestes�l�se. A csod�latos vir�gok (finom, csodasz�p, feh�r-r�zsasz�n szirmok) minden tavasszal a f�ldre hullanak. A szirmokat �sszes�prik, azt�n a vir�gnak t�bb� nyoma sincs. A sz�ps�gb�l csak az eml�ke marad.
A "hadd vigye el a v�z" kifejez�s - a nyugati "ami elm�lt, elm�lt" k�zmond�s megfelel�je - az elker�lhetetlen v�ltoz�sok elfogad�s�ra utal. Ez persze nem jelenti azt, hogy a jap�nok belenyugv�ak lenn�nek. Hihetetlen�l szentiment�lisak, a legn�pszer�bb t�rt�netek �s filmek mind a rem�nytelen szerelemr�l �s az �sszet�rt sz�vekr�l sz�lnak - teh�t a belenyugv�s neh�zs�geir�l. A jap�nok m�gis elfogadj�k a v�ltoz�st, mert a sz�v�k m�ly�n tudj�k, hogy semmi sem tart �r�kk�.
Ez igen el�ny�s gondolkod�sm�d, hiszen hihetetlen gyorsas�ggal fogadj�k el az �jdons�gokat. Ny�ltak, �s �r�lnek a �j�t�soknak, szeretik a fejl�d�st, a hat�konys�got �s a tanul�st - ennek k�sz�nhet� a "jap�n csoda".
Borzaszt� fontos nekik az �v els� osztrig�ja, az els� bambuszr�gy �s a leg�jabb divat. M�jusban az emberek ezzel a k�rd�ssel k�sz�ntik egym�st: "Ett�l m�r Bonitot (tonhalhoz hasonl� fog�s) az id�n?" Egyetlen 
�ntudatos jap�n �nyenc sem ker�lhet olyan k�nos helyzetbe, hogy erre a k�rd�sre nemmel kelljen v�laszolnia.
Mivel a muland�s�g divatos, semmi sem tart t�l sok�ig. Mindenki a leg�jabb aut�modelleket �s a leg�jabb magn�kat akarja. A t�n�keny �rt�kek f�ldj�n a vil�got megh�d�t� kiberkedvenc (tamagocsi) mint�j�ra mindent gyorsan elfelejtenek.

K�z�pen

Jap�nban szinte mindenki a k�z�poszt�lyba tartozik. A jap�nok ezt szeretik, mert ut�lj�k a v�gleteket. Gyerekkorukt�l olyan k�zmond�sokat �s mes�ket hallgatnak, amelyekben el�t�lik a t�lz�sokat, �gy azt�n mire feln�nek, a k�z�p�t jelenti sz�mukra a legnagyobb boldogs�got. A l�nyeg a chu-yo, a m�rt�kletess�g.
Egy felm�r�s szerint a jap�nok 91,2 sz�zal�ka churyu ishiki-nek - k�z�poszt�lybelinek - tartja mag�t, ezek k�z�l pedig 57,4 sz�zal�k mondta mag�r�l, hogy chu-no-chu (a k�z�p legk�zepe). A k�z�p persze folyton v�ltozik, sosem ugyanaz, de a jap�nok ezt sem b�nj�k, mert �szt�n�sen alkalmazkodnak az �j k�z�phez. K�l�nben sem szeretik pontosan meghat�rozni a saj�t helyzet�ket. Emiatt azt�n a jap�n t�rsadalomban mindenki mindennel el�gedett. Senki sem kiv�teles, ez�rt nincsenek a kiv�lasztottak kedv�t keres� f�ny�z� aj�nlatok. �gy azt�n a szolg�ltat�sok min�s�ge is egyform�n k�zepes, hiszen mindenki egyform�n k�z�pen van.

Legy�nk yasashii-k

L�tsz�lag nagy tisztelet �vezi ugyan a harcosokat �s hagyom�nyaikat, de Jap�nban m�gis igen fontos a yasashii-s�g, teh�t az, ha az ember kedves, gy�ng�d, figyelmes �s enged�keny Arra a k�rd�sre, hogy mi egy esetleges j�vend�beli legfontosabb tulajdons�ga, mindk�t nem a yasashii-t tette az els� helyre valamennyi er�ny k�z�l.
Ez a fogalom t�rgyakkal kapcsolatban is haszn�latos. Egy kocsi vagy egy sampon is lehet yasashii felhaszn�l�j�val; a szemmel vagy a k�rnyezettel szemben.
A jap�nok vonz�d�sa a k�t�rtelm�s�g ir�nt szint�n a yasashiival �ll �sszef�gg�sben. Ha valami t�l egy�rtelm�, akkor esetleg durva, ami pedig nagyon nem yasashii. Ha valaki nagyon yasashii, akkor nem fogja nev�n nevezni a dolgokat, hanem finoman rejt�lyes marad.
Ez a nagy lelki finoms�g persze n�ha igen k�nos lehet. A liftben p�ld�ul egy kell�en yasashii szem�ly nyilv�nval�an el�reengedi t�bbieket. Nem helyes viszont megk�rni �ket, hogy menjenek el�re, �s mivel mindenki egyform�n yasashii akar lenni, senki sem fog kisz�llni a liftb�l.

Pedant�ria

Az irod�kban, a gy�rakban, az iskol�kban �s a k�rh�zakban, egysz�val minden�tt, feliratok figyelmeztetik a dolgoz�kat �s l�togat�kat, hogy �gyeljenek a rendre. Ha el�vesz�nk valamit valahonnan, akkor azt haszn�lat ut�n felt�tlen�l hely�re kell tenni. Amire nincs t�bb� sz�ks�g, azt ki kell dobni. Ha valamib�l kett� van, de csak egyre van sz�ks�g, a m�sikt�l meg kell szabadulni.
A dokumentumoknak vil�gosaknak, �tl�that�knak �s hib�tlanoknak kell lenni�k. Rendben kell tartani �ket, hogy azonnal megtal�lhassuk azt, amit keres�nk, �gy azt�n minden csupa mappa �s index �s sz�nes matrica, hogy els� r�n�z�sre tudjuk mindenr�l, hova val�. Minden mapp�n k�l�n jelzik, ha esetleg kivett�k a tartalm�t, titkos vagy s�rg�s �s �gy tov�bb.
A rend otthon is igen fontos, k�l�n�sen a zs�folt nagyv�rosokban. A lak�s minden egyes n�gyzetmillim�ter�t ki kell haszn�lni. A szob�k alak�that�ak, �jjel h�l�szobak�nt, nappal nappalik�nt funkcion�lnak, �gy azt�n a matracot minden reggel el kell csomagolni, a ruh�knak a szekr�nyekben, a k�nyveknek pedig a polcokon a hely�k. M�g a jap�n kamaszok is igen ped�nsak.
A szekr�nyt legjobban rekeszek �s rekeszekre osztott t�rol�k seg�ts�g�vel lehet kihaszn�lni. A legkisebb helyre is tal�lni megfelel� polcot, vannak sarokszekr�nyek �s m�gnessel a h�t�re �s mos�g�pre r�gz�thet� kis m�anyag zsebek.
Ezeket a term�keket a tiszta, rendes otthon �s iroda �g�ret�vel szok�s rekl�mozni. Seg�ts�g�kkel a jap�nok ki�lhetik rendszerez�si m�ni�jukat �s t�k�letes rendet teremthetnek maguk k�r�l.
A szervezetts�g nemcsak szem�lyes m�nia, de l�tsz�ks�glet is a f�ldreng�sek s�jtotta orsz�gban. Ha egy term�szeti csap�st nem szervezetten v�rn�nak, abb�l k�osz lehetne, a jap�nok pedig nem szeretik a k�oszt. A v�rosi tan�cs minden csal�dot k�l�n utas�t�sokkal l�t el f�ldreng�s eset�re. A leglelkiismeretesebbek azt is el�re megbesz�lik, hol fognak tal�lkozni, ha esetleg elszakadn�nak egym�st�l - ha ne adj' isten a gyerekek �ppen iskol�ban lenn�nek, a papa dolgozna, a mama meg bev�s�rolna, mikor be�t a krach - �s mindenki tart otthon konzerveket meg �veges vizet v�gsz�ks�g eset�re, amilyen p�ld�ul Kob�ban volt 1995-ben. Jap�n egy t�r�svonalon fekszik, �s ha az ember rendszeresen �rzi, hogy megmozdul a l�ba alatt a talaj, akkor nem csoda, hogy tudat�ban van az �let m�l�konys�g�nak.
A h�zakat is katasztr�fabiztosra tervezik. R�gen f�b�l �s rizspap�rb�l �p�tett zs�pfedeles h�zakban laktak, �gyhogy ha egy f�ldreng�s miatt �sszed�lt, k�nny� volt �jra fel�p�teni. Ma m�r betonb�l �p�lnek a gig�szi m�ret� h�zt�mb�k, de ezeket is �gy tervezik, hogy a legpuszt�t�bb f�ldreng�seket is kib�rj�k. A jap�nok nemcsak a helyhi�ny miatt szeretik teh�t a rendet, hanem ezzel akarj�k elej�t venni a s�lyos katasztr�f�knak.

Etikett

�szt�n�s udvariass�g

A jap�nok m�g olyankor is udvariasak, amikor �ppen nem akarnak udvariasak lenni. Ez egyszer�en hagyom�ny A nyelv �s kult�ra szinte nem is teszi lehet�v� az udvariatlans�got. Mikor egy taxis r��v�lt�tt egy m�sikra, mert az el�je v�gott, a gaijin utas megk�rdezte jap�n t�rs�t�l, hogy mit ki�ltott a sof�r; a v�laszb�l kider�lt, hogy a jap�nok m�g a legsz�ls�s�gesebb k�r�lm�nyek k�z�tt is udvariasak. Azt ki�ltotta: "Tisztelettel, menjen a pokolba."
A jap�n kult�ra elvileg nem verb�lis, teh�t nem kell mindent kimondani, de az �szt�n�s udvariass�g megk�veteli, hogy rengeteg besz�ddel vegy�k k�r�l a cselekedeteinket.
Ha le�l�nk enni, nem lehet csak �gy nekil�tni, hanem be kell jelenteni, hogy most �lni fogunk a h�zigazda vend�gszeretet�vel (Itadikamasu). Ezt nem csak olyankor kell megtenni, ha megh�vtak vacsor�zni: otthon is el kell mondani, m�g akkor is, ha mi magunk f�zt�k az eb�det �s a t�bbiek a vend�gek. Vend�gl�ben is el kell mondani, �s ne firtassuk, hogy ha mi fizetj�k a sz�ml�t �s a s�f �gyse hallja, akkor minek udvariaskodni? Ennek �gy kell lennie �s k�sz. Az �tkez�s befejezt�vel sem lehet csak �gy fel�llni �s elmenni. Ilyenkor azt kell mondani, hogy "h�t ez val�ban csuda finom volt" (Gochisosama) - m�g akkor is, ha ez egy�ltal�n nem fedi a val�s�got. �s ne higgy�k, hogy ez k�pmutat�s: egyszer�en csak �szt�n�s udvariass�g.
Ha m�s birtok�ra l�p�nk, annak is megvannak a szab�lyai. Ha bemegy�nk egy irod�ba, eln�z�st kell k�rn�nk a zavar�s�rt (Ojama-shimasu), m�g akkor is, ha kimondottan a m�sik f�l k�r�s�re �rkezt�nk.
Azt, hogy "Megj�ttem!" (Tadaima), nem az�rt ki�ltjuk, hogy ezzel figyelmeztess�k a benn�nket �dv�z�lni k�sleked� szeretteinket. Ezt olyankor is elmondjuk, ha egy konferencia ut�n visszat�r�nk az irod�nkba vagy hazamegy�nk az iskol�b�l. Azt, hogy "megyek" (Itte kimasu) szint�n mindig el kell mondani, m�g olyankor is, amikor teljesen f�l�sleges.

A szer�nys�g fontos

A jap�nok szer�nys�ge �sszetett dolog. A gy�gyf�rd�helyeken, ahol mindenki szinte meztelen�l �l a forr� v�zben a szabad leveg�n, csup�n egy pici t�r�lk�z� takarja el az eltakarni val�kat. Mikor az emberek nyakig v�zben �lve fecsegnek az arra j�r�kkal, a t�r�lk�z�t a fej�kre teszik - �gy eltakarj�k magukat ott, ahol teljesen sz�ks�gtelen, mert ezzel jelk�pezik szem�rmess�g�ket.
A jap�nok sz�m�ra a p�nz is igen bonyolult k�rd�s. Haszn�lni lehet, de l�tni nem illik. Csekket viszont csak ritk�n haszn�lnak, �s a hitelk�rtya sem t�l elterjedt, �gy azt�n rengetegszer kell k�szp�nzzel fizetni, de mindig �gy, hogy ne l�tssz�k. Ha p�ld�ul k�lcs�nt k�rt�nk valakit�l, nem illik csak �gy visszaadni a p�nzt, mert ez udvariatlans�gnak sz�m�tana. Ide�lis esetben egy bor�t�kba cs�sztatva kell megadnunk a tartoz�sunkat, de a p�nzt mindenk�ppen be kell csomagolni, ha m�sba nem, h�t egy pap�r zsebkend�be. �s gy�r�tt, kopott p�nzt sem illik �tadni senkinek. Sz�pen be kell menni a bankba, �s �j, ropog�s bankjegyekre cser�lni a kopott p�nzt.
Hogy m�g tov�bb bonyol�djon a helyzet, p�nzt adni aj�nd�kba mindennapos dolog. Esk�v�k�n, temet�seken �s m�s alkalmakkor is elfogadott dolog a p�nzaj�nd�k. Ilyenkor sz�ba sem j�n a csekk vagy a p�nz�tutal�s - nem, vadonat�j bankjegyeket kell egy bor�t�kba helyezni, azt�n �t kell adni a bor�t�kot. F� a diszkr�ci�. Ha semmit se tesz�nk, m�g mindig jobb, mintha hivalkodn�nk azzal, amit tesz�nk.
A jap�nok "�rt�ktelen" aj�nd�kokat adnak egym�snak �s "ostoba" rokonaiknak mutatj�k be az embert. B�rmit mondanak �s cselekszenek is, k�zben sz�mtalanszor eln�z�st k�rnek az�rt, "hogy milyen ostobas�got" tesznek �s mondanak.
Ilyenkor azt�n tudni kell a sorok k�z�tt olvasni, de m�g jobb, ha �gyet se vet�nk a sorokra, �s csakis arra figyel�nk ami k�zt�k van. A szer�nys�get hangs�lyoz� verb�lis t�zij�t�k minden kifinomult jap�n sz�m�ra alapk�vetelm�ny A jap�nok sz�m�ra a szavakb�l kicsend�l� f�ldig hajl� al�zat a civiliz�ci� egyetlen igazi fokm�r�je.
A "Sumimasen", vagyis a jap�n "eln�z�st" (sz� szerint "amit tettem, arra nincs bocs�nat") kifejez�s szinte folyamatosan hallhat�. El�fordul, hogy k�sz�n�s helyett is ezt haszn�lj�k. M�r a "k�sz�n�m" hely�t is kezdi �tvenni, hiszen ha valaki �rt�nk f�radozik, akkor illik sajn�lni ez�rt. A jap�nok naponta sz�mtalanszor hallj�k ezt a szinte mindenre haszn�lhat� kifejez�st; mindenki mindig ezt haszn�lja, �gyhogy a sumimasen-nek nincs is m�r igazi jelent�se. �gy azt�n mikor istenigaz�b�l eln�z�st akarnak k�rni, egy olyan kifejez�st haszn�lnak, ami nagyj�b�l a k�vetkez�k�ppen ford�that�: "Nem tudom, hogyan magyar�zhatn�m meg, amit tettem, �s hogyan k�rhetn�k eln�z�st."
Ha meg akarunk besz�lni valakivel valamit, biztos, hogy sumimasen-ez�ssel fogjuk kezdeni. Ha bemegy�nk egy l�tsz�lag �res p�ks�gbe, ezt ki�ltjuk, �gy k�r�nk eln�z�st az�rt a megbocs�thatatlan modortalans�g�rt, hogy ki m�rt�k nyitni az ajt�t. Persze igazib�l azt akarjuk mondani, hogy "Hah�, van itt valaki?", �m a sorok m�g�tt kifejezz�k rosszall�sunkat, ami�rt a boltos elk�vette azt a megbocs�thatatlan hib�t, hogy nincs a pult m�g�tt. A k�t�rtelm�s�g sok mindenre j�.

A meghajl�s

A megfelel�en v�grehajtott meghajl�s a j� nevel�s �s min�s�gi oktat�s jele. A soto k�lf�ldiekt�l nem v�rj�k el, hogy meghajoljanak, �s azt sem illik tudniuk, hogy mik�nt kell meghajolni, de a jap�nok sz�m�ra a meghajl�s pontosan jelzi a felek egym�shoz val� viszony�t. Az els� dolog, amit egy c�g megtan�t az �j alkalmazottaknak, a helyes meghajl�s. Tudni kell, hogy a karokat a comb mellett kell-e tartani, esetleg fel kell emelni �ket, meg hogy mennyi ideig maradjunk meghajolva, �s azt is, hogy mennyire hajoljunk meg.
Van egy k�zhelyes �s elcs�pelt vicc k�t emberr�l, akik k�ptelenek abbahagyni a hajlong�st, mert egyik se akarja a m�sik el�tt befejezni. �m az, hogy a j�rd�k gyalogosforgalm�t percekig fenntartja k�t folyamatosan hajlong� jap�n, eg�szen mindennapos eset. Igaz�b�l a jap�nok �szt�n�sen tudj�k, hogy mennyi ideig kell hajlongani, �pp�gy, ahogy a nyugatiak is tudj�k, hogy k�zfog�skor mikor engedj�k el egym�s kez�t.
Meghajl�s k�zben szinte alig van szemkontaktus. A jap�nok egy�bk�nt is ker�lni szokt�k az ilyesmit. Mivel folyton lefele n�znek, a k�sz�n�s, az �dv�zl�s meg a bocs�natk�r�s mintha a f�ldnek sz�lna. Az se igaz�n fontos, hogy mit mond a m�sik. A f�ldany�nak mondj�k el, hogy mi az, ami a sz�v�ket nyomja, csak arra vigy�znak, hogy az � fej�k k�zelebb legyen a f�ldh�z a m�sik�n�l. Mindek�zben arra is odafigyelni, amit a m�sik mond - nos, ez olyasmi, amire nem sokan k�pesek.

A vev� az isten

A jap�nok ugyanazt a sz�t haszn�lj�k arra, hogy "v�s�rl�", mint arra, hogy "vend�g" vagy "megh�vott". A mond�s szerint: "a vev� az isten". Legyen az bank, bolt vagy sz�lloda, ha a vev�t nem �gy kezelik, mintha legal�bbis f�listen lenne, akkor az jogosan fejezheti ki nemtetsz�s�t, �s biztosak lehet�nk benne, hogy �lni is fog a lehet�s�ggel.
A vev�t soha nem szok�s s�rgetni. Ha csak percek vannak m�r h�tra z�r�sig, akkor is k�ny�r�gve k�rnek, hogy ne siess�nk, n�zel�dj�nk csak nyugodtan, �s b�rmilyen sok�ig h�zzuk is az id�t, a v�g�n hajlong�sok k�zepette k�sz�nik meg, hogy megtisztelt�k figyelm�nkkel az �zletet, majd rem�ny�ket fejezik ki, hogy hamarosan �jra l�thatnak benn�nket. Ha p�ld�ul olyankor megy�nk v�s�rolni, mikor csepereg az es�, a k�vetkez�t hallhatjuk a hangosbemond�b�l: "H�lgyeim �s uraim, nagyon h�l�sak vagyunk, hogy az es� ellen�re is megtisztelnek jelenl�t�kkel."
A recesszi� k�vetkezt�ben vannak ugyan olyan szupermarketek, ahol olcs�bban adj�k az �rut, ha a saj�t zacsk�nkba mi magunk csomagoljuk be a v�s�rl�s v�g�n, de nagy�ruh�zakban ilyesmir�l sz� sem lehet, itt a gondoskod� figyelem hagyom�ny Egy seg�d gondosan �sszehajtja, majd j� alaposan becsomagolja az �rut, nehogy megs�r�lj�n a haz�ig vezet� viszontags�gos �t sor�n. Ezut�n k�vetkezik a bolt embl�m�j�val d�sz�tett k�ls� pap�rr�teg. Term�szetesen a megfelel� �rnyalat� �tk�t� szalag sem maradhat el. A csomagot ezut�n egy eleg�ns �s megfelel� m�ret� zacsk�ba helyezik. (A m�retnek t�k�letesen illeszkednie kell a csomag m�ret�hez, elk�pzelhetetlen, hogy mindent azonos m�ret� zacsk�ba dob�ljanak.) Ezt a bonyolult csomagol�si elj�r�st hihetetlen precizit�ssal �s vill�mgyorsan v�gzik, a v�g�n pedig a seg�d bocs�natot fog k�rni, ami�rt ilyen sok�ig rabolta dr�ga id�nket.
A pontoss�g �s a megb�zhat�s�g alapk�vetelm�ny. Ha egy boltnak h�tkor kell nyitnia, akkor m�sodpercre pontosan h�tkor fog kinyitni, csapkodjon b�r m�nk�, tomboljon b�r vihar. Ha h�zhoz sz�ll�t�st k�r�nk, ahogy telefon�lunk, �s jelezz�k, hogy otthon vagyunk, m�ris indulnak. Jap�nban egyszer�en nem l�teznek elromlott automat�k. Egyszer valaki beejtett egy �rm�t a p�nzv�lt� g�p al�, �s miut�n panaszt tett, az �zemeltet� m�snap megsz�ntette a g�p �s a talaj k�zti r�st.
Jap�nban a keresked�k garant�lj�k az �ruk t�k�letes min�s�g�t. Ha az �ru a legkisebb m�rt�kben is hib�s, a vev�k garant�ltan tajt�kzani fognak. Az ilyen hib�kat vill�mgyorsan j�v�teszik. Ha egy te�scs�sze alj�ra kiss� ferd�n ker�l a m�rkav�djegy, az m�r s�lyos hib�nak sz�m�t. A ruh�kon a mint�nak minden varr�sn�l egyezni kell, m�g akkor is, ha az �ppen egy zseb legm�ly�n helyezkedik el. Egy �j aut� eset�n, ha egy k�t porszemn�l t�bb van a sz�lv�d�n, a vev� joggal k�rheti, hogy hozzanak egy tiszt�bb kocsit.

Levelez�s

Jap�nban komoly protokollja van a levelez�snek. A bor�t�k megc�mz�s�t szigor� szab�lyrendszer hat�rozza meg. A c�gek �ltal�ban frissen felvett diplom�sokra b�zz�k a c�g bor�t�kainak megc�mz�s�t. Ha nem siker�l t�k�letesen a feladat, akkor el�lr�l kell kezdeni az eg�szet.
Ha lefelejt�nk a c�mzett neve el�l valamilyen titulust, azzal s�lyos hib�t v�t�nk. Valaminek mindenk�ppen �llni kell ott, legyen az igazgat�, oszt�lyvezet� vagy helyettes, sama (�r, �rn�) vagy sensei (tan�r �r) - ez ut�bbit a tan�rokon k�v�l az orvosok �s a politikusok is el�szeretettel haszn�lj�k. Saj�t nev�nk ut�n b�rmilyen titulust felt�ntetni viszont sz�rny� otrombas�g. Ez azt a hagyom�nyt t�kr�zi, hogy a felad� a c�mzettn�l alacsonyabb rang�nak tekinti mag�t. Ez a mindennapi rutin - m�g akkor is, ha a c�g vezet�je a port�snak k�ld levelet.
Ha �tlevelet k�relmez�nk, a k�relemmel egy �nmagunknak c�mzett k�peslapot is be kell ny�jtani. Erre term�szetesen mindenki a sama n�lk�l �rja r� a nev�t. Miel�tt az �tlev�loszt�ly visszak�lden� a k�peslapot, sz�pen odapecs�telik a sama-t minden n�v ut�n, nehogy a korm�ny b�rkinek is titulus n�lk�l k�ldj�n levelet. Jap�nban �vente 17 milli�an utaznak k�lf�ldre, persze mind �tlev�llel. K�pzelj�k csak el, mennyivel egyszer�bb lenne az �let, ha lemondan�nak err�l a stempliz�sr�l. Ez azonban elk�pzelhetetlen. �gy azt�n az �tlev�loszt�ly dolgoz�i szorgalmasan pecs�telgetik tov�bb a sama-kat. �vente t�bb milli�szor.

Asztali viselked�s

A jap�nok el�gg� zajosan viselkednek az asztaln�l. Szinte mindenki teli sz�jjal besz�l, k�l�nben is hagyom�nya van a zajos �tkez�snek. Ajakcuppogtat�ssal illik p�ld�ul jelezni, hogy a fogyasztott �tel borzaszt� finom.
T�sztasz�vogat�s vagy teasz�rcs�l�s (ez a tea-szertart�sokra nem jellemz�) eset�n a hangos ev�s igaz�n m�v�szi szintre fokoz�dik. Egy igazi kelet-toki�i mindezt zen�szeket megsz�gyen�t� ritmusban �s hanger�vel k�pes el�adni.
Ezek igen stabil szok�sok, legjobb, ha min�l gyorsabban megpr�b�ljuk megszokni �ket, vagy egy�ltal�n oda se figyelj�nk r�juk. Ha igaz�n jap�nokk� akarunk v�lni, nem el�g a nyelvet megtanulni, az �tkez�si hangok min�l t�k�letesebb elsaj�t�t�sa is fontos k�vetelm�ny.

R�szegen ismerszik meg az ember

Ahogy az alkohol beker�l a k�pbe, Jap�nban r�gt�n elfogadhat�v� v�lik az elfogadhatatlan viselked�s. Az alkoholg�z r�gt�n feloldja a jap�n t�rsadalmat meghat�roz� hierarchi�lis viszonyrendszert. Ha egy jap�n becsiccsent, akkor v�gre �nmaga lehet. Ilyenkor bocs�natos b�nnek sz�m�t, ha leh�nyjuk a f�n�k cip�j�t, vagy ha f�lre�rthetetlen szexu�lis c�lz�sokat tesz�nk l�t�t�vols�gon bel�l mindenkire - felt�ve, hogy m�snap reggel vid�man, lelkesen �s pontosan �rkez�nk meg a munkahely�nkre.
R�gebben, ha egy sof�r balesetet okozott, el�g volt ittass�gra hivatkoznia, �s m�ris elker�lte a b�ntet�st. Ha egy sof�r bizony�tani tudta, hogy alkohol hat�sa alatt �llt, teh�t nem volt felel�s a tettei�rt, akkor m�r nyert �gye volt. M�ra ezt a reznek kib�v�t els�p�rte a logika, �s a sof�r�k v�r�ben megengedett alkoholszint nulla. A balkezess�get, amelyet udvariatlans�gnak tartanak, �s mindenkib�l kinevelnek az iskol�ban, a szlengben r�szeg-kez�s�gnek nevezik, mert egy balkezes jap�n csakis akkor �rulja el mag�t, ha t�bbet ivott a kellet�n�l.
A munkat�rsi viszony addig nem is igazi, am�g a felek nincsenek t�l az els� k�z�s ber�g�son. A k�lcs�n�s bizalom elengedhetetlen felt�tele az �jf�li iv�szat �s a f�ls�rt�en hamis k�z�s karaoke-z�s. A bizalom �rdek�ben a t�rsadalom szinte b�rmi f�l�tt szemet huny.
A fiatalok viszont kezdik felr�gni ezt a nemes hagyom�nyt. A tivorny�z�s s�rti a f�l�ket. Jobb szeretnek csendben �ld�g�lni a sz�m�t�g�p monitorja el�tt. Persze ha valamire inni kell, akkor inni kell; igaz, �k ink�bb az eperturmixra vagy a kamillate�ra esk�sznek. Ebb�l is l�tszik, hogy m�g a j�v� gener�ci� alkoholmentesebb szf�r�j�ban is poharaz�shoz k�t�dnek az igaz�n d�nt� dolgok.

Aj�nd�koz�s

A jap�nok im�dnak aj�nd�kozni, k�l�n�sen �v v�g�n �s ny�r k�zep�n. A ny�ri aj�nd�koz�s neve ochugen, a t�li� pedig oseibo. Ilyenkor a c�gek �s a mag�nszem�lyek is m�ni�kusan lesik, ki kinek k�ld aj�nd�kot. A kar�csony �s az egy�b �nnepek sokkal bens�s�gesebbek aj�nd�k szempontj�b�l. A f�l�venk�nti aj�nd�kv�s�rl�s viszont t�rsadalmi k�telezetts�g, �s mindenki rengeteget agg�dik miatta.
R�gebben az emberek �gy adt�k �t ezeket az aj�nd�kokat, hogy v�ratlanul megl�togatt�k egym�st, azt�n �r�kig hajlongtak a kapuban. Ma m�r az �ruh�zak csomagk�ld� szolg�lat�t veszik ig�nybe, �gy fejezik ki tan�raik, mestereik �s id�sebb koll�g�ik ir�nt �rzett h�l�jukat �s szeretet�ket. A dolog m�g �gy is el�g macer�s.
Az ilyenkor k�ldhet� aj�nd�k term�szet�t bonyolult k�vetelm�nyrendszer hat�rozza meg. A gesztus ink�bb formai, semmint tartalmi, �gy azt�n az aj�nd�k nem lehet t�l szem�lyes. Nem szabad kider�lnie, hogy mennyire ismerj�k az aj�nd�kozott szem�lyis�g�t, �s saj�t magunkr�l sem lehet �rulkod�; a reprezent�ci�s c�lb�l egym�st megaj�nd�koz� v�llalatvezet�k eset�ben mindez k�tszeresen is igaz. Az aj�nd�k nem lehet se t�l k�l�nleges, se t�l eredeti, se t�l speci�lis. A l�nyeg a haszn�lhat�s�g. Praktikus dolgokat kell v�lasztani, abb�l biztos nem lehet baj: szappan, t�r�lk�z�, mos�szer, sz�r�tott tengeri f�, friss r�k, konzerv, tea, keksz, sz�raz t�szta, f�z�olaj, bor, s�r, p�linka, gy�m�lcs, z�lds�g - l�nyeg, hogy ritkas�g legyen �s csillogjon-villogjon. (Jap�nban a z�lds�g �s a gy�m�lcs is �nyencs�gnek sz�m�t, a sz�n, a forma �s a csillog�s fontosabb, mint az �z. M�g egy alm�ba sem szok�s csak �gy egyszer�en beleharapni. Az alma a megtestes�lt sz�ps�g maga - piros, f�nyl� �s akkora, mint egy kisebb g�r�gdinnye: annyira t�k�letes, hogy igaz�b�l asztal mellett �lve, szalv�t�n, t�ny�ron �s k�ssel-vill�val lehet m�lt�k�ppen elfogyasztani).
Az ochugen �s oseibo id�szakok alatt val�s�ggal ki�r�lnek a nagy�ruh�zak polcai. A v�s�rl�k f�radhatatlanul m�szk�lnak le �s fel a hatalmas t�megben, mik�zben igyekeznek kiv�lasztani a megfelel� aj�nd�kokat. A csomagk�ld� oszt�ly k�l�n r�szleg, itt asztal mellett �lve besz�lhetj�k meg, hogy mit hova k�ldjenek. A legfontosabb a csomagol�s. Az olcs�j�nosok szerencs�j�re, utcai �rusokt�l is vehet�nk a tekint�lyes �ruh�zak csomagol�pap�rjaib�l, �gy egy kis munk�val sokkal �rt�kesebb� var�zsolhatjuk az aj�nd�kainkat. K�t kil� Mitsukoshi pap�rba csomagolt vaj t�bbet �r, mint egy sima pap�rzacsk�ba csomagolt arany�ra.
Az aj�nd�kot hagyom�nyosan nem illik az aj�nd�koz� szeme l�tt�ra kibontani. Ha p�ld�ul egy �zleti t�rgyal�sra aj�nd�kot visz�nk, �s a megfelel� etikett szerint �tadjuk, akkor ne csod�lkozzunk, ha az aj�nd�kot h�l�s k�sz�n� szavak mellett f�lreteszik. Ha a jap�nok az aj�nd�koz� el�tt bontan�k ki a csomagot, akkor fenn�llna az a sz�rny� vesz�ly, hogy v�letlen�l olyan gesztust tenn�nek, amely arra utalna, hogy ez bizony nem �let�k legcsod�latosabb aj�nd�ka, �s nem pont ez hi�nyzott m�g nekik a t�k�letes boldogs�ghoz. Az ilyen �rulkod� gesztus borzaszt� sz�gyen lenne, ez�rt m�g a lehet�s�ge is ker�lend�.
Aj�nd�kot nem elfogadni rettent� udvariatlans�g, m�g akkor sem illik ilyesmit tenni, ha m�r t�nyleg eleg�nk van a konzervsonk�b�l, �s tudjuk, hogy ism�t azt fogunk kapni. A lek�telezetts�g fogalm�nak egyenes k�vetkezm�nye, hogy a jap�nok mindig t�bbre becs�lik az aj�nd�kot a val�s �rt�k�n�l, �gy azt�n �rt�kesebb aj�nd�kkal fogj�k viszonozni. Bizony, egym�s megaj�nd�koz�sa k�nnyen v�gtelen adok-kapokk� fajulhat, melynek sor�n a felek egyre eleg�nsabban becsomagolt �s egyre �rt�kesebb aj�nd�kokkal bomb�zz�k egym�st. Az ilyesmit �gy lehet a legegyszer�bben elker�lni, ha eleve senkit se k�telez�nk le azzal, hogy aj�nd�kot adunk neki.

Csal�d

A csal�di �rt�kek igen fontosak. A c�g tulajdonosa nem b�nja, ha a dolgoz�k apafigur�nak tekintik, a politikai p�rtok is gyakran emlegetik a vezet�j�ket Hatalmas Atyak�nt.
A jap�n csal�d int�zm�nyrendszere a mai napig reznek�l m�k�dik. A gazdas�gi n�veked�s ideje alatt a jap�n t�rsadalom teljes eg�sz�t csak egy c�l �rdekelte: utol akart�k �rni a Nyugatot. Ebb�l a szempontb�l a sz�l�kre nagy feladat h�rult. Minden jap�n csal�dot alap�tott, �s ut�doknak adott �letet, f�ggetlen�l att�l, hogy ez volt-e a sz�ve v�gya. A f�rj �jt nappall� t�ve dolgozott, �s kereste a p�nzt. A feles�g int�zte a p�nz�gyeket, f�z�tt, vezette a h�ztart�st, �s figyelemmel k�s�rte a gyerekek iskolai el�menetel�t.
Ma, hogy a nemes c�lt �gy-ahogy siker�lt el�rni, kiss� megk�rd�jelez�d�tt a n�k �s a f�rfiak szerepe. �jabban olyan hangokat is hallani, hogy vas�rnaponta a f�rjek jobban tenn�k, ha elmenn�nek valahova egy kicsit a gyerekekkel, hadd pihenhessenek szeg�ny feles�gek. Az, hogy a f�rjek milyen lelkesen v�llalj�k ezt a feladatot, abb�l is lesz�rhet�, hogy a vas�rnapi elfoglalts�got sokatmond�an "csal�di szolg�latnak" nevezik.
Ma m�r a v�l�s nem jelenti automatikusan azt, hogy az embernek der�kba t�rik a karrierje. A v�l�sok ar�nya m�g mindig el�g alacsony, 25 sz�zal�k. Franciaorsz�gban ez 30 sz�zal�k f�l�tt van, az USA-ban pedig 55. A jap�n t�rsadalom egyre kev�sb� tekinti megb�lyegzetteknek az elv�ltakat. A fiatalok manaps�g m�r nyugodtan elk�vethetnek ilyen "botl�st", ett�l csak m�g nagyvil�gibbaknak t�nnek.
Mivel ma m�r nem sz�letik olyan sok gyerek, kider�lt, hogy a jap�n n�pess�g 2007-ben fogja el�rni a cs�csot, ut�na pedig folyamatosan cs�kkeni fog, �s ki tudja, m�g az is lehet, hogy a jap�nok egy sz�p napon kihalnak.
Az sem v�letlen, hogy cs�kken�ben a gyerekv�llal�si kedv. El�sz�r is a gyereknevel�s igen k�lts�ges, a lak�s�rak magasak, az oktat�s pedig m�regdr�ga. �vod�b�l, b�lcs�d�b�l �s b�biszitterb�l sincs el�g. 
Egy�ltal�n, Jap�nban a gyerekeket c�lz� szolg�ltat�sok is gyerekcip�ben j�rnak.
A legf�bb ok azonban a n�i szerep lass� �talakul�s�ban keresend�. Az anyas�g ugyan �n�g ma is els�rend� k�v�nalom, de mivel egyre t�bb n� dolgozik, egyre t�bben l�zadnak a hagyom�ny �s a t�rsadalom ellen, amely mindeddig egy�ltal�n nem foglalkozott azzal a k�rd�ssel, hogy mik�nt lehet egyszerre dolgozni �s gyereket nevelni. Igaz, hogy egyre t�bb f�rj megy a feles�ge helyett gyesre, �s egyre t�bben veszik ki a r�sz�ket a h�zimunk�b�l, a nagy t�bbs�g azonban �lbe tett k�zzel v�rja, hogy a konyh�ban valamif�le var�zslatos m�don elk�sz�lj�n az eb�d.
Olyan n�k is vannak, akik nemhogy gyereket nem v�llalnak, de m�r f�rjhez se mennek. �gy l�zadnak a munk�ltat�k ellen, akik sz�m�ra az, hogy egy n� f�rjhez megy, automatikusan azt jelenti, hogy nyugd�jazni kell, �s eleg�k van az olyan any�kb�l is, akik semmire se tudt�k megtan�tani a gyermekeiket.

Nyugd�jasok

Az id�sek csal�don bel�l elfoglalt poz�ci�ja is vesz�lybe ker�lt. Mivel a lakoss�g n�veked�se lassan meg�ll, �s a jap�n t�rsadalom elkezdett rohamosan el�regedni, az �regekr�l val� gondoskod�s s�lyos terheket jelent. R�ad�sul az �regek egyre gyakrabban v�lnak, �s ez tov�bb s�lyosb�tja a helyzetet.
A nyugd�jaz�skor kapott komoly �sszeg sok feles�g sz�m�ra cs�b�t� kiutat jelent, a h�zass�g megpr�b�ltat�sait ugyanis csak addig tudt�k elviselni, am�g a f�rj�k k�s� �jszak�ig a munkahelyen t�lt�tte napjait. Mikor azt�n a f�rj v�gleg hazaker�l, a feles�g nemsok�ra tapad�snak �s levakarhatatlannak tekinti a f�rj�t nemk�v�natos j�vev�nynek, aki felbor�tja az �let addig megszokott rendj�t. �gy, mikor m�r a gyerekek is kirep�ltek a h�zb�l, j� n�h�ny feles�g akad, aki felmarkolja a maga r�sz�t a v�gkiel�g�t�sb�l, �s kereket old.
A harmadik �vezred elej�re Jap�nban m�r t�bben lesznek nyugd�jasok, mint akt�v dolgoz�k, �s mindez s�lyos anyagi k�vetkezm�nyekkel j�r majd. A k�rd�s egyre nagyobb t�rsadalmi visszhangot kap, �s folynak a vit�k egy olyan rendszer kialak�t�s�r�l, amelyben az �regeket t�mogat� csal�dok er�fesz�t�s�t valamif�le �llami kompenz�ci�val seg�ten�k.
A jap�nok sz�p�t�leg "ez�st gener�ci�nak" h�vj�k gyorsan �sz�l� nyugd�jasaikat. Egyel�re nem tal�lj�k az �ket megillet� helyet a modern csal�dban. M�g senkinek sem siker�lt r�bukkannia a megfelel� megold�sra.

A gyerek igazi kincs

A jap�n gyerekek alaposan el vannak k�nyeztetve. Sz� szerint "mennyei adom�nynak" tekintik �ket, �s ennek megfelel�en im�dj�k is a gyerekeket. Ugyan egyre cs�kken� sz�mban �rkeznek, de ha m�r egyszer megj�ttek, akkor bizony nagyon �r�lnek nekik. A t�megk�zleked�si j�rm�veken a hangosbemond�k egyik leggyakoribb �zenete az, amelyben arra sz�l�tj�k fel az utasokat, hogy adj�k �t a hely�ket a gyerekeknek.
A sz�l�k anyagi �s szellemi gondoskod�sa l�tsz�lag a v�gtelenbe ny�lik. A jap�n gyerekek h�sz�ves korukban elvileg nagykor�akk� v�lnak, �m az ifj� feln�ttek t�bbnyire csak olyankor hagyj�k el a sz�l�i h�zat, amikor maguk is csal�dot alap�tanak, a legid�sebb fi� pedig gyakran sohasem: a sz�l�i h�z falai k�z�tt csin�lja v�gig a h�zass�got, a v�l�st �s az eg�sz �letet.
Nyugati szemmel n�zve a jap�n gyerekek �retlennek l�tszanak. Ennek az az oka, hogy senki sem b�tor�tja �ket feln�v�sre, legal�bbis addig nem, am�g munk�ba nem �llnak. A k�nyelmes j�l�t posv�ny�ban dagony�zva t�ltik teh�t gyerekkorukat, �s a jap�nok szerint ez �gy is van j�l. A lef�ltettebb kincseket kell a legjobban elrejteni a vil�g k�v�ncsi tekintete el�l.