A jap�n irodalom mintegy m�sf�lezer �vet �lel fel. A r�gi Jap�nra nagy hat�ssal volt a K�n�val �s a k�nai irodalommal val� kultur�lis �rintkez�s. A Jap�nban k�sz�lt irodalmi m�vek gyakran klasszikus k�nai nyelven �r�dtak, �s a k�nai hat�s eg�szen a modern kor kezdet�ig jelent�s maradt. Ennek ellen�re a jap�n irodalom hamar kialak�totta saj�t, jellegzetes st�lus�t, nemzeti t�m�it. Amikor Jap�n a 19. sz�zadban megnyitotta kapuit a nyugati kereskedelem fel�, a jap�n �r�k megismerkedtek a modern nyugati irodalmakkal, amelyek hat�sa eg�szen a mai napig megfigyelhet�.

T�rt�nete

A jap�n irodalmat n�gy f� korszakra szok�s felosztani: korai, klasszikus, feud�lis kori �s modern jap�n irodalom.

• A jap�n �kor (Kodai, 250–1185) az eur�pai �kor fogalm�t�l elt�r�en nagyj�b�l az eur�pai kora k�z�pkor �s halad� k�z�pkor id�szak�val esik egybe. E korszak irodalm�t k�t f� szakaszra oszthatjuk:
  • Korai jap�n irodalom (7-8. sz�zad)
  • Klasszikus jap�n irodalom (9-12. sz�zad)
• Jap�n feud�lis kora, a s�gun�tus korszaka, amely az eur�pai k�s� k�z�pkort�l a 19. sz�zad k�zep�ig tart� hossz� id�szakot �leli fel.
  Ezt k�t korszakra oszthatjuk: jap�n k�z�pkor (Csuszei, 1185–1603) �s Edo-kor (1603–1868).
• A jap�n modern kor a Meidzsi-restaur�ci�t�l (1868) eg�szen m�ig tart. Erre a korszakra esik a modern jap�n irodalom kibontakoz�sa.

Korai jap�n irodalom (794-ig)

A K�n�b�l sz�rmaz� kandzsi �r�s �tv�tel�vel sz�letett meg Jap�nban az �r�sbelis�g. Ezel�tt nem l�tezett �r�srendszer�k. El�sz�r ezeket a k�nai �r�sjegyeket haszn�lt�k jap�n mondattani form�kkal, m�g az irodalmi nyelv tov�bbra is a klasszikus k�nai volt. Ennek eredm�nyek�ppen ezek a mondatok k�nainak t�ntek �r�suk szerint, �m a jap�n fonetika szerint kellett �ket olvasni. Ezut�n a folyamatosan �tvett k�nai �r�sjelekb�l sz�letett meg a jap�n manj�gana, a kana �r�srendszer legkor�bbi form�ja.

Jap�n legkor�bbi teljes �rott eml�k�nek a 604-b�l sz�rmaz� 17 cikkelyes alkotm�ny tekinthet�, amelyet Sutoku hercegnek tulajdon�tanak. A k�nai nyelv� sz�veg konfuci�nus-buddhista szellemis�g� erk�lcsi �tmutat� az udvari tiszts�gvisel�k sz�m�ra.

A legkor�bbi jap�n nyelv� sz�pirodalmi m�vek a Nara-korszakban sz�lettek. Ezek k�z� tartozik a Kodzsiki(712, „R�gi id�k feljegyz�sei”), mely Jap�n mitol�gi�j�nak �s legend�s t�rt�nelm�nek kr�nik�ja �s a Nihonsoki (720, „Jap�n Kr�nika”), mely kev�sb� t�rt�nelmi t�nyeken alapul� �r�s. A sok k�nai nyelv� r�szt is tartalmaz� mitologikus elbesz�l�sek t�bb ciklust alkotnak: a Jamato-ciklus k�z�ppontj�ban a napistenn�, Amaterasu Omikami �ll, az Izumo-ciklus f�h�se pedig Susan�, Amaterasu b�tyja, akit az istenek vil�g�b�l b�ntet�sb�l a f�ldre k�ldenek, s �gy az emberi nem �se lesz. A Kodzsiki �s Nihonsoki m�toszai nem sz�pirodalmi alkot�sok (mint m�s n�pek�i, pl. a g�r�g eposzok �s dr�m�k), hanem meg�r�suk els�rend� c�lja politikai volt: a cs�sz�ri h�z napistenig visszavezethet� geneol�gi�j�t hivatottak igazolni, hogy a t�rsadalom vezet� nemzets�geinek nagyobb tekint�lyt szavatoljanak.

A jap�n sz�pirodalom els� m�rf�ldk�ve a Manj�s� (T�zezer lev�l; 759 ut�n) c. k�lt�szeti antol�gia, mely mintegy 4500 verset tartalmaz; kor�bbi �vsz�zadokban sz�letett dalokat is. Form�ja szerint legt�bbj�k tanka: �tsoros, 5-7-5-7-7, azaz �sszesen 31 sz�tagb�l �ll� vers, de igazi remekm�nek az a 260 „csuka” (hossz� dal) sz�m�t, mely ak�r 150 5 vagy 7 sz�tag� sorb�l is �llhat, �s egy vagy t�bb „hanka” (z�r�formula) fejezi be. Ez a szabadabb forma lehet�s�get adott a k�lt�knek, hogy meg�nekelhess�k a r�vid dalban kifejezhetetlen t�m�kat: hozz�tartoz�ik�rt �rzett gy�szukat, a cs�sz�ri h�z dics�s�g�t vagy egy aranylel�hely felfedez�s�n �rzett �r�m�ket. Modern kutat�sok szerint a chuka tiszt�t� halotti szertart�sokban gy�kerezik: a halott h�borg� szellem�t csendes�tett�k le �rdemeinek felsorol�s�val �s annak �g�ret�vel, hogy sohasem mer�l feled�sbe.

A gy�jtem�ny legnagyobb k�lt�je Kakinomoto no Hitomaro volt, de kiemelkedtek Otomo no Tabito �s Otomo no Jakamocsi (val�sz�n�leg az antol�gia szerkeszt�je), valamint Jamanoue no Okura is. Az arisztokrata k�lt�k�in k�v�l a gy�jtem�ny k�zrend�ek toll�b�l is tartalmaz verseket.

Klasszikus jap�n irodalom (794–1185)

A klasszikus jap�n irodalom a Heian-korszak (794-1185) irodalm�ra vonatkozik, melyet „aranykork�nt” is szok�s emlegetni. B�r az arisztokrata k�lt�szet ekkoriban els�sorban k�nai nyelv� volt, a kana fonetikus sz�tag�r�s feltal�l�sa rendk�v�li m�rt�kben felpezsd�tette a jap�n nyelv� irodalmat. Az �j �r�s feltal�l�s�t a hagyom�ny K�kai (ismertebb nev�n Kobo Daisi) buddhista szerzetesnek tulajdon�tja.

905-ben Ki no Tszurajuki �s m�sok �ssze�ll�tott�k az els� jap�n (kana) nyelv� k�lt�szeti antol�gi�t, a Kokins�t (R�gi �s �jabb versek gy�jtem�nye). Ez 1111 verset tartalmaz; jellemz�j�k a k�l�nleges �rz�kenys�g �s a hangz�s sz�ps�ge, de e hib�tlanul cseng� miniat�r k�ltem�nyek kev�sb� v�ltozatosak, mint a Manj�s�ban �sszegy�jt�tt m�vek. E k�lt�k - �s a k�s�bb �ssze�ll�tott antol�gi�k udvari k�lt�i sz�m�ra az eredeti hang kev�sb� volt fontos, mint a nyelv �s a hangz�s t�k�letess�ge. A Kokin Vakasu k�lt�r�l elnevezett korszak legnagyobb k�lt�i: Ono no Komacsi, Ise asszony, Arivara no Narihira �s az �ssze�ll�t�, Kino Tszurajuki.

A k�vetkez� t�rt�nelmi korszakban cs�sz�ri parancsra m�g 15 k�lt�i antol�gi�t �ll�tottak �ssze, k�z�l�k a legh�resebb a Fudzsivara Szadaie szerkesztette Sin kokins� (�j Kokinshuu; 1205 k.). Az antol�gia k�lt�i szimbolikus �rtelmet tulajdon�tanak a szemmel l�that� dolgoknak. Az iroha k�ltem�ny szint�n ebben a korszakban �r�dott, mely a jap�n nyelv sz�tagol�sa miatt v�lt fontoss�.

A jap�n k�z�pkor irodalma (1185–1600)

A jap�n k�z�pkor irodalm�ra nagy hat�ssal volt a zen buddhizmus, amikor papok, utaz�k �s aszk�ta k�lt�k voltak az els� sz�m� szerz�k. Ebben az id�szakban sz�mos polg�rh�bor� zajlott az orsz�gban, mely egy katonai oszt�ly megjelen�s�hez, majd ezt k�vet�en h�bor�s mes�k �s t�rt�netek kialakul�s�hoz. A m�vek t�bbs�ge m�lyen foglalkozzik az �let �s a hal�l gondolataival, az egyszer� �letm�ddal �s az �l�s �ltali megdics��l�ssel. Az egyik ilyen m� a „Heike mes�je” (1371), egy epikus t�rt�net a Minamoto �s a Taira kl�nok k�zti h�bor�skod�sr�l, a 12. sz�zadi Jap�n ir�ny�t�s��rt v�vott k�zdelmr�l sz�l. Fontos megeml�teni m�g Kamo no Cs�mei �r� „H�dzs�ki” (1212) �s Josida Kenko �r� „Tszurezuregusza” (1331) c�m� t�rt�net�t.

A 14-15. sz�zadban vir�gzott fel a plebejus k�lt�szet, �s �j forma v�ltotta fel a tank�t, a „renga” (l�ncvers). A kezdetben frissebb hang�, k�tetlenebb, egym�sba kapcsol�d� r�vid str�f�k szab�lyai az �vsz�zadok sor�n megmerevedtek, mindazon�ltal a nagy 15. sz�zadi renga-k�lt�, S�gi �o �s t�rsai l�ncversei v�ratlan l�rai fordulatokkal t�nnek ki, l�ncszemr�l l�ncszemre haladva, ak�r az �sz� haj�r�l szeml�lt v�ltozatos t�j egym�st k�vet� k�pei.